– Miután a női szövetségi kapitányi poszt várományosa, Székely Norbert kinyilvánította, hogy számítana önre a válogatottban, adódik a kérdés: hajlik-e a visszatérésre, vagy már lezárta ezt
a fejezetet?
– Én is az újságban olvastam, engem még nem keresett. Továbbra is tartom, hogy a nyarakat pihenéssel töltöm. Az utóbbi kettőn így tettem, és úgy érzem, most már szükségem van rá, hogy fizikailag és mentálisan regenerálódni tudjak. Ennél többet nem tudok mondani, meg amúgy is a szezon elején vagyunk még.
– Látta a számunkra kifejezetten rossz emlékű Európa-bajnokság mérkőzéseit?
– Másfajta, magánjellegű programom volt, az országos színháztalálkozó, ezért nem láttam mindent mérkőzést.
– Azt azért bizonyára látta, hogy fiatal nemzeti csapatunknak voltak gondjai az ön posztján, irányítóban.
– Igen, bár ezek a játékosok mégiscsak az Euroligában játszanak, és egyikük-másikuk már huszonhét-huszonnyolc éves... Szóval igen, fiatalok voltunk. Ettől függetlenül én úgy érzem, a néhány pofon ellenére is az övéké, az új generációé a jövő, és ezért sem gondolom, hogy nekem ismét a válogatottban kellene szerepelnem.
– Pedig biztosan tudna segíteni.
– Lehet, de én már érzem a szervezetemet. Az utóbbi időszak sérülései sem véletlenül jöttek, másrészt pedig meg kell adni a bizalmat, hogy a lányok tanuljanak a hibáikból és sikereikből egyaránt. Már az óriási tett volt, hogy kijutottak az Európa-bajnokságra, ahol másfajta, új légkörbe csöppentek. A következő megméretés – felhasználva a júniusi torna tapasztalatait – már sikeresebb lehet, és a játékosok is jobbak lesznek.
A TELJES CIKKET A NEMZETI SPORT CSÜTÖRTÖKI SZÁMÁBAN OLVASHATJÁK!
