Gyász: elhunyt Szeged Eb-negyedik büszkesége

Az egykori kiváló sportolót minden Szegedhez kötötte, ott született 1934. január 8-án, ott járt iskolába, s ott kezdett el kosárlabdázni a Tömörkény István Gimnáziumban két nővérét követve (akik közül Julianna a Szegedi Postás NB I-es játékosa lett).

Végigjárta a város klubjait, nem önszántából, csak a történelem, a helyi viszonyok átrendeződését követve volt a Szegedi Postás, 1950-től a Szegedi Honvéd, 1953-tól a SZEAC, 1955-től a SZEOL kosárlabdázója. És Szegeden olyan kiválóságoktól tanulhatta a játék fortélyait, mint Novakovszky László, Halász János, Greminger János, a Hódy fivérek, János és László – a magyar kosárlabdázás akkori meghatározó alakjai.

És persze ahogy az ötvenes években megszokott volt, több sportágban is otthonosan mozgott, az élvonalban kézilabdázott, röplabdázott és még 1953-ban is a Szegedi Honvéd labdarúgócsapatának kapusa volt. Éppen egy futballmeccsen elszenvedett sérülés, sípcsont- és szárkapocscsonttörés akadályozta meg abban, hogy több nagy tornán szerepeljen a kosárlabda-válogatottban, így a kiváló szegedi irányító legnagyobb nemzetközi sikere „csak” az 1959-es isztambuli Európa-bajnokság negyedik helye (ahol az aranyérmes Szovjetunió mögött egyenlő pontszámmal végző Csehszlovákia, Franciaország és Magyarország között mindössze a rosszabb kosárkülönbség döntött).

A sportpályafutását 30 évesen, 1964-ben lezáró Merényi Kálmán később a jogászpályán alkotott hasonlóképpen maradandót: büntetőjoggal, kriminológiával foglalkozott, 38 évig tanított, egyetemi docensként, megyei főügyészként szerzett magának elismerést.

A 85. életévét januárban betöltő dr. Merényi Kálmánt június 17-én, 11 órakor helyezik örök nyugalomra a szegedi dóm – Magyarok Nagyasszonya székesegyház – altemplomában.