A siker titka egy lila zakó

Végre nyert ugyanis a Honvéd (tavasszal immár másodszor!), és ezzel a három ponttal megelőzte a z egy meccsel kevesebbet játszó Békéscsabát – fájdalom, mivel két csapat esik ki, még van miért hajtani. A szerdán legyőzött dunaújvárosiak azonban már csak egy pontra vannak a piros-feketéktől, így kissé megnyugodhatott az elmúlt hét végén edzőt váltott együttes. Duró József ugyanis az eredményt tekintve kiválóan mutatkozott be, bár az előjelek alapján számítani lehetett arra, hogy nem kap ki a Kispest: az ebben a bajnokságban szerződtetett szakemberek közül (figyelem, hosszú lesz a lista…) Fitos József és Ioan Patrascu döntetlennel, Szurgent Lajos, Ôze Tibor és most Duró pedig győzelemmel debütált. Kézenfekvő a megoldás, hetente kell edzőt váltani, és a sok jó premierrel bizonyára szárnyalna a Honvéd…
Persze bennmaradhat a csapat így is, hiszen a játékosok ezzel a győzelemmel végre felfogták, nem ők alkotják a legszerencsétlenebb társaságot ebben az országban, csak eddig az eredmények még elmaradtak. És a kispestiek számára nem is a győzelem lehet a legnagyobb előrelépés (bár az sem tűnik elhanyagolhatónak…), hanem az, hogy sikerült a méla búból felrázni a futballistákat, és helyenként végre valóban kedvvel játszott a Honvéd – még ha nem is kifejezetten jól, de már ez is valami.
Úgyhogy most lehet kicsit dicsérni a Kispestet – meg is tesszük, mert igen régen volt alkalom erre. Lehet dicsérni Borgulya Istvánt, aki remek passzal ugratta ki az első gól előtt Hercegfalvi Zoltánt, lehet dicsérni Bárányos Zsoltot, aki most végre valóban jól szervezte a támadásokat, lehet dicsérni Vadócz Krisztiánt, aki bebizonyította, hogy helye van a középpályássorban, lehet dicsérni Simon Jánost, aki egy gólpasszt akart adni, de a hazaiak szerencsétlenkedése miatt kettőt sikerült neki, és lehet dicsérni Gál Lászlót, aki lila öltönyben jelent meg.
Na jó, ez utóbbit azért megmagyarázzuk.
A klubigazgató ugyanis sajátos módját válaszotta a játékosok felpörgetésének: az egykori ferencvárosi, jelenlegi kispesti vezető érdekes színkombinációt választott szerdára, talpig lila-fehérben volt. Mármint eleinte. Mert ugyan valóban sikerült, amit akart, kellően felheccelte a játékosokat, akik ugrottak is. Igen ám, de nemcsak az ellenfélre a pályán, hanem Gálra is az öltözőben, és a győzelemnek örülő futballisták pillanatok alatt levetkőztették klubigazgatójukat, aki a későbbiekben már igen zilált ember benyomását keltette.
Igaz, Gálnak még ezek után is volt oka a mosolyra, az újvárosiak azonban ezen a délutánon nem nagyon örülhettek, pedig most is hozták a hajtós, lelkes játékukat, de ez sok mindenre nem volt elég.
Játékból ezúttal csak közepes jár a Dunaferrnek, mert a szokottnál most gyengébben futballozott, és így nagyon nehéz helyzetbe került. Könnyen lehet, hogy az utolsó fordulóban rendezendő visszavágó, a Kispest–Dunaferr dönt majd a bennmaradásról. Az is nagy mérkőzés lehet majd, de…
Tudni kell, hogy ebben a bajnokságban már háromszor találkozott a két csapat, és bizony mindháromszor a Honvéd győzött – további rossz hír, hogy Gál Lászlónak még mindig megvan a lila öltönye…