NB I B. Szolnok–Százhalombatta 1–1

GÓLSZERZÔ
Csillag a 81. percben Károlyi Gábor lefejelt labdáját öt méterről a bal sarokba emelte (0–1). Németh Gy. a 90. percben Müller bal oldali beívelését az ötös sarkáról, kapásból a léc alá bombázta (1–1)

SÁRGA LAP
Müller (buktatta Csillagot) a 75. percben

SZÖGLETARÁNY: 6:4 (2:2)
Az elmúlt hetekben kimondottan jól szerepelt a Szolnoki MÁV-Neusiedler ősszel sokat botladozó együttese. Ennek köszönhetően sikerült annyira felzárkóznia a táblázaton, hogy jelenleg már a feljutásra pályázók sarkában topog. Mindez annak fényében tűnik különösen értékesnek, hogy Tóth Dénes vezetőedző sérülések és eltiltások miatt sorozatban volt kénytelen mély vízbe dobni ifjúsági korú labdarúgóit. Vékony Zsolt asszisztens óriási hibája vezette be a mérkőzést: nem rajta múlott, hogy a többméteres lesről induló Károlyi Gábor nem juttatta azonnal vezetéshez csapatát. Tíz perc elteltével átvette a játék irányítását a Szolnok, de egy-két helyzettől eltekintve fölénye meddőnek bizonyult. Különösen a házigazdák két szélső futóembere, Kiss Péter és Pelles András maradt el közelmúltbeli teljesítményétől. Keveset vállalkoztak, alig lehetett megjátszani őket, így pedig képtelenség volt az oldalvonalat jól lezáró battai védelem mögé kerülni.
A térfélcserét követően ismét a vendégek kezdtek aktívabban, így nem véletlen, hogy a hazaiak mestere pályára küldte házi gólkirályát, Kotula Lászlót. Egy csapásra gyorsabb lett a vendéglátók játéka, Oláh Lóránt a jobb oldalra kihúzódva már nem őrlődött annyira a szoros védőőrizetben, Kotula és Németh Gyula pedig kamatoztatni tudta futógyorsaságát. A szolnokiak érvénytelen találata, valamint zúgó kapufája után egy gyors kontrából váratlanul vezetést szereztek a Duna-partiak, ám ismét jött a szokásos hazai hajrá, és amikor a battaiak már a zsebükben érezték a három pontot, Németh Gyula nagy góljával az utolsó pillanatban egyenlített az immár hét hete veretlen MÁV. A vendéglátók ezúttal elmaradtak utóbbi hetekben megszokott teljesítményüktől, ám a látottak alapján az egy pontra feltétlenül rászolgáltak a rendkívül szervezetten játszó Duna-parti egylet ellen.

Mestermérleg
Tóth Dénes: – Mivel ezúttal csak küszködtünk, szenvedtünk, ezért igen értékes az egy pont.
Gálvölgyi István: – Egészen jó teljesítményt nyújtottunk, így fájó, hogy az utolsó pillanatban két pontot vesztettünk.