A holland vendégek elegáns belépője

Épphogy felbukkant a megnyugtató felirat dél után 26 perccel, miszerint a Rotterdamban a magasba emelkedő KLM 7871-es járata is épségben landolt Ferihegyen, amikor Riemannék már leküldtek egy "féldekást". No igen, a Münchenből érkezett házaspár nagy boldogságára a fogadóbizottságot képező magyar barátok a "Tschüss!" és a négy puszi után két kisüveges Vilmoskörte pálinkát húzták elő zsebükből, aminek a pirospozsgás arcú családfő úgy megörült, hogy Kun Béla módjára kiadta a jelszót: "Be a szervezetbe!"; és volt Vilmos, nincs Vilmos…
A hangulat ennek megfelelően remek volt a reptéren - annak ellenére is, hogy a tűzszerészek és rendőrök alkotta brigád is a váróteremben posztolt. Előbbieknek, szerencsére, nem akadt dolguk , utóbbiakat viszont egyszer csak riasztották.
A tranzitból kiszűrődő hangokból (lásd még: ordibálás) ugyanis nyilvánvaló vált: befutottak a rotterdami egylet drukkerei is. Kiderült aztán az is, hogy a zord külsővel nem feltétlenül párosul erőszakvágy: a kétajtós szekrénynél valamivel nagyobb fiatalemberek mosolyogva, a klub indulójára és egy cigarettára rágyújtva hagyták el a várót (igaz, a jó szimattal megáldottak szerint némi "fűszag" is maradt utánuk…).

A szurkolókkal együtt Budapestre repülő csapat csak fertályórával később bukkant elő. Mintha nem is a tranzitból, hanem egy divatlapból léptek volna elő a vendégek: fekete öltöny, fehér ing, piros nyakkendő. Babos Gábor persze jól ismerte a járást, a rá kíváncsi újságírók kérdéseire készségesen, az anyanyelvükön válaszolt. A Feyenoordot Japánban ismertté tevő Ono Sindzsi ellenben fukarkodott a feleletekkel: noha, ahogy azt hazájában tanítják, illedelmesen meghajolt az őt megállító tollforgató előtt, sietve közölte, elnézést kér, de nem nyilatkozhat. Rendben, hajtottunk fejet mi is.
Mielőtt elsüthettük volna azt a poént, hogy ha a szabályt megszegi, rájár a Ruud, addigra Gullit edző is megjelent a poggyászával. Bár a klub sajtófőnöke korábban jelezte, hogy a szerda esti médiatájékoztatón lehet csak kérdezz-feleleket "játszani", a remek futballistából, úgy tetszik, kiváló szakemberré váló tréner is kedvesen elcseverészett az őt faggatókkal - egészen addig, amíg az egyik illetékes finoman meg nem kocogtatta a vállát azzal, hogy "Ruud, szállj már fel te is a buszra".
Hogy mi következett eztán?
Semmi különös - Ruud Gullit felszállt a buszra…