Padlóra küldött angyalföldiek

A fentiek ellenére az első tíz percben a hazaiak úgy játszottak, mintha mindig is ezzel a kezdő tizeneggyel szerepeltek volna, a vendégek viszont bátortalannak tűntek. A Vasas jött, jött előre, s ha négyszer veszi be Szép Tamás kapuját, senki nem szólhatott volna egy szót sem. Ám ahogy ez lenni szokott: a Pápa rendezte sorait, ellenakciót vezetett, aminek a végén Tomás Medved átpasszírozta a labdát a gólvonalon.

"Mi van a védelemmel, emberek, mi van a védelemmel?!" - üvöltötte torkaszakadtából a leghangosabb Vasas-drukker, de kérdezhette volna azt is, mi van a középpályával vagy a támadósorral… A fedezetek csak Waltner Róbert fejére próbáltak ívelgetni, kevés sikerrel, utóbbiak meg a labdát igyekeztek emberhez fejelni - még kevesebbel. Ahhoz képest, hogy egész télen a rövid passzos játékot gyakoroltatta Egervári Sándor, ez a taktika elég érdekes újításnak tűnt… A félidő végén aztán majdnem elszabadultak a pályán az indulatok, mivel Dubraviczky Attila előbb Ivan Janjicsot küldte le a pályáról, majd később a fölöttébb indonens Molnár Zoltánt, már-már kilátástalan helyzetbe hozva a hazaiakat.

Noha a második félidő ugyanúgy kezdődött, mint az első - Vasas-szögletekkel, -helyzetekkel -, gólt újfent a Pápa ért el (lényegtelenné téve, hogy Ivan Janjics kiállítása után Szabó Tibor elrontotta a büntetőt). A kilenc emberrel futballozó angyalföldiek ezek után is tisztességgel próbálkoztak, de a helyzeteket Tüske Rolandék alakítottak ki, és ha a fiatal - augusztusban 20. életévét betöltő - Tóth Zoltán nem véd többször is nagyszerűen, már korábban tovább növelhette volna az előnyét a sárga mezes garnitúra.

De aztán Dubraviczky Attila befújt még két tizenegyest, majd Somfalvi Csaba kihagyhatatlan helyzetbe hozta Tomás Medvedet, és máris 5-0-t mutatott az eredményjelző. Sőt nem sokkal a lefújás előtt Kincses Péter találata immár a hatodik vendéggólt jelentette.

A Sopron elleni találkozó után Egervári Sándor a bíró ténykedésében kereste csapata vereségének egyik legfőbb okát, s ezúttal is megtehette ezt. Ugyanakkor a lelátón ülő egyik idősebb (higgadtabb) szurkoló megjegyezte mellette ülő, a bírót fennhangon ócsároló társának: "Ez nem a játékvezetőn múlt! Az elején öt helyzetből be kellett volna rúgni kettőt, és akkor minden rendben van…"

Ennél jobb végszót mi sem adhatunk…
A találkozó lefújását követően megkérdeztük Vancsa Miklós ügyvezetőt - aki korábban azt nyilatkozta, hogy a legutóbbi két vereségnek akár következményei is lehetnek -, hogy miként értékeli a látottakat, ám az elöljáró türelmet kért, mert nem akart indulatból nyilatkozni.

---- P ---- &