KAPOSVÁR – NIKOLICS UTÁN IS VAN ÉLET

A Kaposvári Rákóczi szurkolói az elmúlt években már megszokhatták, hogy az átigazolási időszakban kulcsjátékosok távoznak az együttestől. Ez nem a vezetők kritikája, sokkal inkább a játékospolitika dicsérete, hiszen az olcsón vagy éppen ingyen megszerzett, majd ki- és felnevelt játékosok értéke Prukner László keze alatt megsokszorozódik. Így aztán busás haszonnal értékesíthetik őket, amelynek köszönhetően megteremtik az NB I-es szereplés anyagi hátterét.

Télen a szerb Nemanja Nikolics távozott a Rákóczitól, aki 2008-ban (Barcs és Kaposvölgye érintésével) ingyen került az együtteshez, amelyben másfél szezon alatt 36 meccsen 25 gólt lőtt. A Videoton a télen mintegy 94 millió forintért szerződtette (az átigazolásokban mértékadó transfermarkt.de adatai szerint 350 ezer eurót fizettek érte a székesfehérváriak).

A 22 éves csatár elvesztése érzékenyen érintheti a csapatot, de a másfél év után Debrecenből visszatérő Oláh Lóránt pótolhatja Nikolicsot. Sőt az ősszel az NB II-es Kaposvölgyében hét gólig jutó nigériai Egejuru Godslove és a Drina Zvorniktól érkező bosnyák Daniel Culum is támadó. Ők ketten ráadásul hosszú távon is jó befektetésnek tűnnek, ugyanis előbbi 23, utóbbi 20 esztendős. A kaposvári drukkereknek tehát aligha kell attól félniük, hogy Nikolics távozása miatt jelentősen visszaesnek a tabellán. Már csak azért sem, mert a vezetőedzőt továbbra is Prukner Lászlónak hívják. Az más kérdés, hogy a felkészülési meccseken csupán egyszer győzött a Rákóczi két döntetlen és három vereség mellett, igaz, kivétel nélkül első osztályú, horvát, bosnyák és szlovén együttesek voltak az ellenfelek.

PÁPA – A BRAZIL LÉGIÓS MENT, A KOLUMBIAI JÖTT

Decemberben még úgy tűnt, hogy Pápán a kolumbiai kapcsolatépítés jegyében telik majd a tél, ugyanis Véber György Kolumbiában járt az Independiente Medellínnél, és úgy tervezték, hogy a csapat is elutazhat majd a dél-amerikai országba, a túra azonban elmaradt. Jött viszont egy 21 éves védő, César Quintero Jiménez, aki a szükséges papírmunka elintézése után az első kolumbiai légiós lesz a Soproni Ligában.

Jelentős változás egyébként nem történt a keretben, Béres Ferenc és a brazil Alex távozott, Jovánczai Zoltán, Fűzfa Gergely és a nigériai David Abwo pedig érkezett, a már említett Jiménez mellett.

MTK – FOGYATKOZÓ KERET, CSAK KÜLFÖLDI ELLENFÉL NE JÖJJÖN

Az MTK azok táborát gyarapította idehaza, akik kizárólag Magyarországon készültek fel a tavaszi szezonra. Ettől függetlenül két külföldi csapat útjukba került a felkészülés során, sok köszönet azonban egyikben sem volt. A két szlovákiai együttes közül a rózsahegyiektől kikaptak (1–2), a nyitraiakkal döntetlent játszottak (1–1).

Ezek helyett így a pozitív visszajelzéseket leginkább a másodosztályú magyar csapatokkal szemben kaphatták meg, amelyeket viszont rendesen megszórtak: négy ellenfelüket összesen tizennyolc alkalommal késztették megadásra. A legeredményesebb MTK-játékosnak Pál András bizonyult, aki hétszer köszönt be, miután minden találkozón gólt szerzett, háromszor duplázott.

A kék-fehérek kerete a tavaszi szezonra is jelentősen átalakul, de ezt esetükben már megszokhattuk. Egy ideig felfuttatják tehetségeiket, továbblépési lehetőséget biztosítanak számukra, majd útjukra engedik őket, hogy az újonnan érkezettekkel kezdődjön minden elölről. Lencse László a Videotonban, Bori Gábor a Kecskemétben, Hrepka Ádám a Vasasban folytatja pályafutását a tavasszal – utóbbi ősszel Kispesten volt kölcsönben –, mind közül azonban kiemelést érdemel Gosztonyi András, akit az olasz élvonalbeli Bari vitt el.

GYŐR – HÁROM ÉVIG EGYELŐRE LÉGIÓSOKBAN GONDOLKODNAK

Több légióssal erősödött – hogy a kijelentés mennyire állja meg a helyét a valóságban, az majd tavasszal élesben elválik – a Győr labdarúgócsapata, amelyben már eleve előszeretettel foglalkoztattak légiósokat. A győrieknél már évek óta minden feltétel adva van, hogy eredményes utánpótlás-nevelő egyesületként működjenek, de a rendszer mégsem ontja magából a tehetségeket. Mint ahogyan a rendezett anyagi háttér ellenére a magyar élvonal meghatározó klubjává sem tudnak válni, már évek óta.

Utóbbira egyre inkább igényt formálnak, de immár kimondottan nem önerőre támaszkodva. Az elkövetkezendő három esztendőben nem tervezik a mostani játékospolitika gyökeres átalakítását, tehát maradnak a kész futballisták szerződtetésénél. Legyen az magyar vagy még inkább légiós…

Az átigazolás szezon igazán furcsa esete a belga Jonathan Walasiak érkezése, majd távozása volt. A szabadon igazolható játékos előbb megfelelt az orvosi teszteken, ám kiújult sérülése miatt nem tudott bekapcsolódni az edzésekbe, így végül szerződést bontottak vele. A győriek szerint a védőnek eltitkolt sérülése volt, amivel megszegte a szerződés erre vonatkozó passzusát. Láthatunk viszont a tavasszal zöld-fehérben többek között anyagi okok miatt ellehetetlenülő belga klubból érkező marokkói légióst (Semsedin el-Araisi), csapat nélküli grúz játékost (Vahtang Pancsava), a kijevi Dinamo második gárdájából érkező ukrán labdarúgót (Lasa Totadze).

A Győr tíz mérkőzést játszott le a felkészülési időszakban, a mérleg kedvező összképet fest. Legalábbis abban a tekintetben, hogy csupán egyszer szenvedett vereséget Pintér Attila együttese, amely a négy győzelem mellett ötször döntetlent játszott. Ahogyan a csapat összetétele, úgy a kiválasztott ellenfelek is igen széles nemzetközi repertoárt képviseltek: megmérkőztek szlovákiai, litván, orosz, kazah, szlovén, cseh együttesekkel. A magyar élcsapatokat ellenben sikerrel kerülték el, a Soproni VSE elleni döntetlen (1–1), valamint a Vác elleni minimális győzelem (1–0) azt sejteti, azért még Győrben is maradt tennivaló.