– Miért éppen a Diósgyőr, és miért nem mondjuk egy holland, amerikai, kínai vagy akár Maldív-szigeteki gárda?
– Azért Magyarországot választottam, mert tetszik a diósgyőri klub futballfilozófiája. Valóban voltak ajánlataim, mehettem volna Angliába, az arab világba, Franciaországba, de a félreértések elkerülése végett én nem levezetni érkeztem ide, nagyon is komoly céljaim vannak Diósgyőrben. Egyelőre másfél évre írtam alá, de ha a dolgok jól alakulnak, és jól érzem itt magam, lehet ebből három vagy akár négy esztendő is. Ki tudja, lehet, hogy épp az önök hazájában fejezem be a futballt.
| Érkezett: Youssef Sekour (marokkói, klub nélküli, legutóbb Lilleström – Norvégia), Fernando Miguel Fernández (spanyol, klub nélküli, legutóbb Málaga – Spanyolország) | |
Távozik/szabadon igazolható: Enrique Carreno (spanyol, Real Zaragoza B – Spanyolország), Illés Richárd, Szabó Péter (Kazincbarcika?) | |
| Akivel tárgyalnak: Bernardo Frizoni (brazil, legutóbb FK Bodva Moldava nad Bodvou – Szlovákia), Vági András (FC Aarau – Svájc) |
– Milyen benyomásokat szerzett, amikor utánanézett új csapatának?
– Először is ennek a klubnak fantasztikus a szurkolótábora. Láttam videókat, többet is, és mondhatom, hihetetlen a hangulat a meccseken. A Betisben is megfordultam, hat évig lehettem tagja ennek a csodálatos csapatnak, és képzelheti, milyen volt a városi derbi a Sevilla ellen. Ennek alapján is mondom, élmény lehet futballozni Diósgyőrben.
– A Betis csapatával érte el a legnagyobb sikereit, de mielőtt erről mesélne, elevenítse fel a Real Madridnál szerzett élményeit!
– Húszesztendősen egyetlen bajnoki meccsen szerepeltem a Realban, a Zaragoza volt az ellenfél. Végig a pályán voltam, olyan csapattársakkal, mint Fernando Redondo és Raúl. Képzelheti! Életre szóló élmény volt. Sajnos a nagy nevekkel megerősített Realba szinte lehetetlenség volt bekerülni, örültem annak az egy meccsnek is, de máshol próbáltam szerencsét.
| A TÉLI MAGYAR ÁTIGAZOLÁSI IDŐSZAK JÁTÉKOSMOZGÁSAI |
– A Betisszel aztán a Bajnokok Ligájában is szerepelt.
– Szerettem annál a klubnál játszani. Fontos volt számomra az a zöld-fehér mez: kétezer-ötben elhódítottuk a Spanyol Kupát, a döntőben hosszabbítás után kettő egyre megvertük az Osasunát. A Bajnokok Ligájában kemény csoportba kerültünk, a Chelsea, a Liverpool és az Anderlecht jutott nekünk, de valamennyi meccs kitörölhetetlen emlék a számomra. Aztán többször játszottunk az UEFA-kupában is, olyan csapatokkal szemben, mint a holland AZ Alkmaar, a francia Auxerre, a román Steaua Bucuresti.
– Odahaza elismert futballista, több mint kétszázszor játszott az első osztályban. A Realon és a Betisen kívül szerepelt a Valladolidban és nevelő egyesületében, a Málagában is, ahol legutóbb szerződése volt. Nem marasztalták?
– A Málaga is fontos része az életemnek. Ott nőttem fel, és a legutóbbi három évet is ennél a klubnál töltöttem. Mégis úgy éreztem, váltanom kell. És bizonyára csodálkozik azon, amit most mondok, de egyre több spanyol futballista fejében fordulhat meg, hogy Magyarországra igazoljon. Azok a honfitársaim, akik itt profiskodnak, például Diósgyőrben, csupa jót és izgalmasat mesélnek. Ezért vagyok itt most én is.
– Mikor került kapcsolatba a DVTK-val?
– Három hete. Akkor egy kis gondolkodási időt kértem, osztottam-szoroztam, és végül igent mondtam. Nem utolsósorban Paco Gallardo miatt.
– Mire a legbüszkébb a pályafutásából?
– Most mondhatnám azt, hogy a Real Madridra, arra, hogy világsztárokkal futballozhattam. Vagy említhetném a Spanyol Kupa-győzelmet a Betisszel, de én inkább azt válaszolnám a kérdésére: arra vagyok a legbüszkébb, hogy csodálatos edzőktől tanulhattam ezt a gyönyörű játékot. Vicente del Bosque, Héctor Cúper, Manuel Pellegrini. Minden futballista álma, hogy ilyen szakemberek keze alatt dolgozhasson.
KI LESZ A SPANYOL BAJNOK? MESSI VAGY CRISTIANO RONALDO? KIT TART A FUTBALLVILÁG LEGNAGYOBBJÁNAK, ÉS MIKOR KÉRTEK ÉRTE HARMINCMILLIÓ EURÓT? A TELJES INTERJÚT A NEMZETI SPORT VASÁRNAPI SZÁMÁBAN TALÁLJA!
