NB I: 48 perc alatt két gól a két lépcsőt ugró tinédzsertől
„Időbe telt, mire megszoktam felnőttek között – árulta el a hétvégén a Lombard (3–0) kapujába betaláló Sallai Roland a Nemzeti Sportnak. – A keret tapasztalt, rutinos tagjai nagyon sokat segítettek, hogy zökkenőmentes legyen a beilleszkedésem. Nagy ugrást tettem, kihagytam ugyanis az U19-et, illetve az U21-et, és rögtön a nagycsapat öltözőjébe kerültem. Két lépcsőfokot is átléptem, igyekszem ugyanakkor bizonyítani, hogy nem érdemtelenül. Sok-sok játéklehetőségre van még szükségem, hogy csakugyan megszokjam az élvonal légkörét.”
A fiatal játékos elmondta: az elmúlt hetek nyeretlensége megviselte a felcsúti csapatot, „már-már tapintható volt a feszültség”, de a szezonbeli első bajnoki siker „egy csapásra feloldotta a görcsöt”.
„Célom, hogy egyszer a Puskás Akadémia alapembere legyek. Addig persze sok munka vár még rám, s egyelőre csereként, a kispadról beszállva kell felépítenem magamat. Igyekszem élni a lehetőséggel” – mondta a fiatal Sallai, akit a név is kötelez: édesapja, Tibor a Vác és a Siófok játékosaként szerepelt az NB I-ben, nagybátyja, Sándor pedig a Honvéddal nyert bajnokságokat, sőt az 1982-es és az 1986-os világbajnokságon is ott volt a magyar válogatottban.
„Van, amikor előnyt, máskor hátrányt jelent a nevem – mondta erről a tinédzser futballista. – Jólesik persze, ha elismerően beszélnek a családról, és boldog vagyok, hogy a tagja lehetek. Olykor viszont megesik, hogy egyesek irigykednek. Nekik a játékommal, teljesítményemmel igyekszem bizonyítani. Most mindenesetre úgy tűnik, jó úton járok.”
