DVTK: „Itthon egy rossz passz után előbb dühöng a játékos”

„Ennek két fő oka volt – válaszolta Novothny Soma a dvtk.eu-nak arra a kérdésre, hogy miért a Diósgyőrt választotta. – Az egyik ok: a szurkolók, akiknek a hírét természetesen régóta ismerem. De az is előfordult, hogy az egyik olasz játékostársam kérdezte rossz kiejtéssel, hogy ismerem-e a Diósgyőrt, mert talált a Youtube-on egy videót, amelyen a szurkolók a csapattal közösen ünneplik a győzelmet. Szólt az »Amíg élek én« és az »Érik a szőlő«, ő pedig nem győzte csodálni a hangulatot. A másik fő ok pedig a klub komoly érdeklődése volt, Árki Gábor és Bekő Balázs is többször felhívott, hogy szeretnék, ha a DVTK játékosa lennék. Kitartásuk jelezte, hogy valóban számolnak velem, nem csak szóba került a nevem.”

A magyar és az olasz futball közötti különbségekről a következőt mondta a 21 éves támadó:

„A legfontosabb a mentalitás. A nagy bajnokságokban is hibáznak a játékosok, de azonnal visszatámadnak, és megpróbálják kijavítani, csak azt követően bosszankodnak. Itthon egy rossz passz után előbb kidühöngi magát a játékos, és mire ismét játékba avatkozna, már messze jár a labda. Vagy a határtalan önbizalom, amit még nekem sem sikerült megtanulnom. Egy csatár akkor is elkéri tizenegyedszer a labdát a társaktól, ha az előző tízből tízet elrontott. Nálunk – beleértve engem is – már negyedszerre sem biztos, hogy visszalépünk a labdáért három hiba után, pedig nem lenne szabad azon gondolkodni, mi lesz, ha megint hibázok. Harmadik az edzések tempója, Olaszországban mindenki úgy ment a tréningeken is, mintha az élete múlt volna rajta. Szoktunk erről beszélni az öltözőben is, és úgy látom, a srácok vevők erre a mentalitásra.” Novothny Soma a dvtk.eu-nak arra a kérdésre, hogy miért a Diósgyőrt választotta. – Az egyik ok: a szurkolók, akiknek a hírét természetesen régóta ismerem. De az is előfordult, hogy az egyik olasz játékostársam kérdezte rossz kiejtéssel, hogy ismerem-e a Diósgyőrt, mert talált a Youtube-on egy videót, amelyen a szurkolók a csapattal közösen ünneplik a győzelmet. Szólt az »Amíg élek én« és az »Érik a szőlő«, ő pedig nem győzte csodálni a hangulatot. A másik fő ok pedig a klub komoly érdeklődése volt, Árki Gábor és Bekő Balázs is többször felhívott, hogy szeretnék, ha a DVTK játékosa lennék. Kitartásuk jelezte, hogy valóban számolnak velem, nem csak szóba került a nevem.”

A magyar és az olasz futball közötti különbségekről a következőt mondta a 21 éves támadó:

„A legfontosabb a mentalitás. A nagy bajnokságokban is hibáznak a játékosok, de azonnal visszatámadnak, és megpróbálják kijavítani, csak azt követően bosszankodnak. Itthon egy rossz passz után előbb kidühöngi magát a játékos, és mire ismét játékba avatkozna, már messze jár a labda. Vagy a határtalan önbizalom, amit még nekem sem sikerült megtanulnom. Egy csatár akkor is elkéri tizenegyedszer a labdát a társaktól, ha az előző tízből tízet elrontott. Nálunk – beleértve engem is – már negyedszerre sem biztos, hogy visszalépünk a labdáért három hiba után, pedig nem lenne szabad azon gondolkodni, mi lesz, ha megint hibázok. Harmadik az edzések tempója, Olaszországban mindenki úgy ment a tréningeken is, mintha az élete múlt volna rajta. Szoktunk erről beszélni az öltözőben is, és úgy látom, a srácok vevők erre a mentalitásra.”