NS-klub: Mátyus János leskelődött a 30-as buszon

„Két fontos pillanat jut eszembe a Nemzeti Sporttal kapcsolatban” – emlékezett vissza Mátyus János. Talán természetes, hogy a futballisták eleinte az ifjúsági mérkőzéseket taglaló oldalakon találkozhattak először a nevükkel, és aki feljebb léphetett, elérte a profi szintet, arról már sűrűbben cikkezett lapunk. Mátyus János, aki 34-szer lépett pályára a felnőttválogatottban, a Bp. Honvédban mutatkozott be az élvonalban, 1998-ban a Ferencvároshoz szerződött, és a közönség kedvencévé vált. Az Energie Cottbus színeiben a Bundesligában is megmutathatta magát, később játszott a skót Hibernianban és a bécsi Admirában. Hazatérve a Győri ETO játékosa lett, 2007-ben másodszor is aláírt (az akkor másodosztályú) Ferencvároshoz, karrierjét végül Tatabányán fejezte be – és pályafutását végigkövette a Nemzeti Sport. Edzőnek állt, Tatabánya után a REAC, a Pápa, a Nyíregyháza és a Haladás kispadján is ült, legutóbb Sopronban dolgozott – következő munkájáról is beszámolunk majd.

,,A két meghatározó történet egyike a buszon játszódott – mondta Mátyus János. – A 30-assal jártam edzésre, akkor még a BVSC ifistái közé. Ha tehettem, megvettem a lapot, de nem mindig sikerült, viszont a busz utasai között többen is a Sportot lapozgatták. Álltam, kapaszkodtam, a közelemben ülő épp az ifimeccseket nézte, és megláttam az összeállítás végén feltüntetett bejegyzést. Jók: Mátyus... Földöntúli érzés volt, legszívesebben megmondtam volna a tisztelt olvasónak, hogy az ott bizony én vagyok! Csodálatos élmény volt.”
Mátyus János Zuglóból Kispestre költözött, és 1993 november elsején a finn Martti Kuusela a Vasas–Bp. Honvéd találkozó 68. percében Hamar István helyett pályára küldte az akkor 18 éves védőt.
,,Abban a bajnokságban epizódszereplő voltam – emlékezett a korábbi játékos. – 1994 nyarán Dimitrije Davidovics lett az edzőnk, és a rutinos védők kiestek előlem: Duró József és Csehi Tibor is megsérült, Plókai Attila játszott még a védelemben, mégis bekerültem, és akkor már alapembernek számítottam. Közben az olimpiai válogatottban is ott lehettem, és Boross Dezső keresett meg, hogy írna rólam egy cikket. Néhány hete édesanyámnál előkerült a lap, ezért tudom a címét: Hosszú még az út előttem – ez volt az első, úgymond, komolyabb anyag, amely rólam szólt, egy olyan, nagyobb terjedelmű írás, amely engem mutatott be a szurkolóknak. Nagyon büszke voltam rá!”
Mátyus János hozzátette, ma már csak nevet azon, hogy gyerekfejjel úgy képzelte: amit olvas, az úgy is hangzott el, szóról szóra adja vissza az újságíró a sportolók, edzők gondolatait.
,,Mindenki szépen, választékosan beszél, sehol egy nyelvbotlás, szóismétlés – nevetett Mátyus János. – Azt sem tudtam még, mennyire más az írott és a beszélt nyelv, emiatt nagyon meglepett, hogy bár a mondanivaló stimmelt, nem az jelent meg egészen pontosan lemásolva, ami elhangzott. Ez nekem akkor furcsa volt, ma már persze tudom, hogy ez természetes, így működik.”


Könyv jelent meg Kocsárdi Gergelyről

NS-képeslap: Tóth-Zele József büszkesége

NS-képeslap: új otthont kaptak az abonyi birkózók

Ismét a San Francisco nyerte meg az Árpád-kupát




