NB I: csökkent a legnagyobb és a legkisebb költségvetésű klubok közötti különbség

Az összegzés szerint az NB I-es klubok pénzügyileg stabilnak tekinthetők, ugyanakkor 2023-ban – 2022 után ismét – negatív adózott eredményt produkáltak, ami hosszabb távon kockázatot jelenthet. A liga továbbra is többet költ játékosvásárlásra, mint amennyi bevétele származik játékoseladásból, így az átigazolási mérleg ismét negatív lett.

A kiadványból kiderül, az MLSZ célja, hogy minden élvonalbeli klub kellő saját tőkével rendelkezzen, ami válságosabb időszakokban is garantálhatja a stabil működést. Ehhez elengedhetetlen a piaci bevételek – különösen az UEFA-szereplésekből származó források – növelése, valamint a saját nevelésű játékosok A-csapatba történő beépítése és értékesítése.

A kiadvány több érdekes tendenciára is rámutat a 2023–2024-es idényből:

• Csökkenő bevételi szakadék: a legnagyobb és legkisebb költségvetésű NB I-es klub közötti különbség a 2022-es húszszoros arányról 13-szorosra mérséklődött.
• Növekvő kiadások: az egy klubra jutó működési ráfordítás átlépte a 10 millió eurós határt.
• Nézőszám-emelkedés: 18 százalékos növekedéssel a stadionokba járók száma elérte a 4000 főt mérkőzésenként, megközelítve az 5000-es lélektani határt.
• Női futball: az igazolt játékosok száma a 2010–2011-es idény óta háromszorosára nőtt, egyre több magyar labdarúgó játszik külföldi topligákban.
• Negatív transzferegyenleg: az NB I csapatai 2023-ban is nettó játékosimportőrök voltak, 251 ezer eurós mínusszal zárva.

A Professzionális Futballkörkép idei kiadása szerint a magyar labdarúgás fejlődése több területen megmutatkozik, ugyanakkor a fenntarthatóság érdekében hosszú távú, stratégiai szemléletre van szükség a klubok részéről. A teljes dokumentum ide kattinva olvasható el.