A Puskás Akadémiánál állítják: Megtévesztő a kormány taotérképe!

Szerdán a Miniszterelnökség közzétette az elmúlt évtized taotámogatásainak összefoglalóit, amelyek jó néhány diagramon, térképen, táblázatban és példákon keresztül mutatják be a még élő, de januártól megváltozó sporttámogatási rendszert és szeszélyeit. 

Csütörtök délelőtt a Puskás Akadémia is reagált a taotérképen megjelent adatokra, a felcsútiak a hivatalos felületeiken adtak ki közleményt, amelyet változtatás nélkül közlünk.

„Megtévesztő a kormány taotérképe!

A kormány úgynevezett „taotérképet” hozott nyilvánosságra, sokféle módon összesítve a magyar sportot az elmúlt másfél évtizedben talpra állító és a korábban végletesen lepusztult sportinfrastruktúrát teljesen megújító társaságiadó-kedvezmények összesen mintegy 1408 milliárd forintot a sportszervezeteknek juttató elosztási rendszerét. Az összeállítás azonban meglehetősen megtévesztő.

A kormányzati közlemény maga is megállapítja, hogy „a sportegyesületek túlnyomó többsége fontos társadalmi feladatot lát el: utánpótlást nevel, tömegsportot szervez, és olyan helyi közösségi tevékenységet végez, amire az állami vagy önkormányzati intézményrendszer önmagában nem lenne képes.”

A kormányzati közlemény emellett kijelenti: „Az adatok közzétételének célja tehát nem ezeknek a szervezeteknek a megbélyegzése.” Nos, ehhez képest az adatok nem kellően árnyalt és manipulatívan csoportosított közzététele éppen hogy hergelésre alkalmas, nem véletlen, hogy a média a legtöbb esetben úgy interpretálja a „térkép” közzétételét, hogy a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 15 év alatt mintegy 45 milliárdos támogatását emeli ki.

A kormány sajtóanyaga ugyanakkor elhallgat egy sor fontos körülményt. Először is azt, hogy a Puskás Akadémia minden évben – a törvénynek megfelelő módon – közzétette, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség engedélyével mennyi taotámogatást kapott a magáncégektől és azt milyen sportfejlesztési terv megvalósítására használta fel, vagyis nincsen újdonság az adatokban. Azt elhallgatni ugyanakkor, hogy a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia ezekből a forrásokból a Kárpát-medencei Akadémiai Rendszer további tíz sportszervezetét is támogatta, egyáltalán nem sportszerű.

Maga az anyag is elismeri: nem lehet megállapítani ezekből a listákból, hogy a támogatás végül ténylegesen a feltüntetett klubhoz jutott-e el, mivel a szövetségek és az akadémiák a kapott forrást továbbadhatják más szervezeteknek is. A Puskás Akadémia éppen ezt tette, a külhoni magyar sportközösségek magas szakmai színvonalú utánpótlás-nevelő munkáját segítette taomilliárdokkal.

Miközben a teljes, 1408 milliárdos hazai taofelhasználás 2-2.5 százalékát juttatták a nyereséges magánvállalatok a Puskás Akadémia szakmai feladatainak ellátására, létesítményeinek építésére, a 98 százalék nagyszerű fejlesztéseket és gyerekek, amatőr sportolók százezreinek a sportolását segítette országszerte.

Fontos leszögezni, hogy eközben a Puskás Akadémián épült ki Közép-Európa talán legnagyobb és legjobban felszerelt futball- és sportközpontja, saját, a külsősök felé is nyitott középiskolával, fiú- és leánykollégiummal, 4000 férőhelyes stadionnal, sportcsarnokkal, fantasztikus szakmai eredményekkel. A húsz éve a semmiből elkezdett építkezés, megfeszített szakmai munka révén több száz fiatal Puskás-akadémista kapott meghívást a korosztályos magyar válogatottak kereteibe és mutatkozott be a Nemzeti Bajnokság legfelső osztályaiban. Tíz játékost adtunk a magyar válogatottnak, négyet a női nemzeti együttesnek, ifjúsági (U19) bajnokcsapatunk a legutóbbi két idényben Európa legjobb 32 ifiegyüttese közé jutott, felnőttcsapatunk többször vívta ki az európai kupaindulás jogát.

Jellemző akadémiánknak a magyar futball szakmai megújulásában betöltött meghatározó szerepére, hogy a legutóbbi magyar nagyválogatott és utánpótlás-válogatott (U21) keretébe hét, illetve hat Puskás Akadémián nevelkedett futballista kapott meghívót. A legutóbbi válogatott mérkőzés, Ukrajna legyőzése alkalmával két növendékünket állította a kezdőcsapatba Marco Rossi szövetségi kapitány, Tóth Balázs és Nagy Zsolt személyében, nem említve a keret többi bevethető Puskás-akadémistáját, Pécsi Ármint, Gruber Zsombort, Markgráf Ákost, Gundel-Takács Bencét és a sérült, de máskor alapember Sallai Rolandot.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a nagy sportklubok közül egyedül a Puskás Akadémia tart fenn saját középiskolát, csak a mi stadionunk épült taoforrásokból, szemben a többi nagyegyesület központi költségvetési támogatásból létesült stadionjaival. Az eredmények vissza is igazolják a befektetéseket, a Puskás Akadémia évek óta vezeti a Magyar Labdarúgó-szövetség produktivitási listáját, vagyis az itt nevelkedett magyar labdarúgók játszanak a legnagyobb számban a legrangosabb bajnokságokban és klubokban, dacára annak, hogy mindössze húszéves egyesületről van szó. A most – a kormany.hu és a sportért felelős államtitkár, Kálnoki-Kiss Attila által – közzétett kormányzati adatokat tehát ezen körülmények ismeretében érdemes vizsgálni.”