Abszolút rekord! 40 millió euróért adtak el játékosokat a magyar klubok – a horvát és a román ligát is megelőzték

CSÚCSON AZ ELADÁSI BEVÉTEL ÉS A KÜLFÖLDRE SZERZŐDŐ MAGYAROK SZÁMA – PIACI SZERKEZETVÁLTÁS AZ NB I-BEN

A hazai piac idei alakulásával kezdve a sort azt mondhatjuk, ezen a nyáron jelentős piaci szerkezetváltásnak lehettünk tanúi, aminek több pillére is van. A legfontosabb, hogy a Transfermarkt (TM) adatai szerint korábban elképzelhetetlennek tűnő, abszolút rekordot jelentő 39.899 millió euró értékben értékesítettek játékosokat ezen a nyáron az NB I-es klubok (soha korábban a közelében sem jártak ennek az eladási bevételnek). Ráadásul sok átigazolásnál nem ismert a pontos átigazolási díj, így azokat is hozzászámolva ez az összeg eléri a 40 millió eurót. Az összeg nagyságát jól mutatja, hogy 2024 és 2025 nyarán, a két nyári átigazolási időszakban együttesen is csak 31.622 millió eurós bevételt produkáltak a csapatok, tehát csaknem 7 millióval kevesebbet, mint ezen a nyáron, és az idei téli, 19.77 millió eurós rekord is megdőlt.

A téli rekordhoz és az elmúlt öt évben folyamatosan emelkedő eladási bevételekhez kapcsolható az idei nyár nagy újdonsága, hogy a legnagyobb bevételek már nem egy-egy klubhoz vagy éppen egy-egy játékos értékesítéséhez kapcsolódtak. A télen az angol AFC Bournemouthnak eladott Tóth Alex 12 millió eurós vételára jelentette a csúcsot (a ferencvárosi középpályás lett minden idők legdrágábban eladott NB I-es játékosa), és ahhoz jött még hozzá az AEK Athénba szerződő, szintén ferencvárosi Varga Barnabás 4.5 millió eurós vételára. Ugyanakkor az elmúlt három évben is a Ferencváros eladásai jelentették a bevételi oldal legnagyobb részét, és ebben általában mindig volt egy kiugróan magas összeg a többihez képest, ilyen volt 2023-ban Ryan Mmaee 4 millió, 2024-ben Lisztes Krisztián hatmillió, 2025-ben Matheus Saldanha ötmillió eurós vételára, és ezt követte a télen Tóth Alex eladása (adatok forrása: Transfermarkt).

Ezen a nyáron viszont a német piaci portál adatbázisában csak három olyan NB I-es klub szerepel, amelyiknél nem találunk legalább 700 ezer eurós eladást, a két újonc, a Honvéd és a Vasas mellett a Nyíregyháza tartozik még ide. Ezenkívül nyolc olyan klub is van, melynél a bevételi oldalon egymillió eurónál magasabb összeg szerepel, és gyanítható, hogy a kilencedik Puskás Akadémia is átlépte ezt a határt, mert a felcsútiaknál négy távozó átigazolási díja nem ismert, csak az Újpestnek eladott Markgráf Ákos szerepel a felsorolásban 750 ezer euróval, aki a liláknál már 1.5 millió eurós továbbértékesítéssel van feltüntetve, miután az FC Köbenhavnhoz szerződött. Ebben az átigazolási időszakban még az eladások terén az előző években kevésbé aktív Kisvárda is értékesített játékost, a meglévő adatok alapján 1.58 millió euróért, a nigériai Ridwan Poopolát, aki az emírségekbeli Al-Vaszlhoz szerződött.

A teljes eladási bevételsor élén ezúttal nem a Ferencváros, hanem a bajnoki címvédő ETO található. A győriek öt játékos értékesítésével – Olekszandr Piscsur (900 ezer euró), Csinger Márk (1.4 millió), Tóth Rajmund (1.8 millió), Vitális Milán (2.5 millió), Nadir Benbuali (2.9 millió) – összesen 9.5 millió eurót kerestek a Transfermarkt szerint. A második a sorban a Ferencváros 8.65 millió euróval, és még a harmadik MTK bevétele is 6.9 millió euró. Az MTK-t illetően ki kell emelni, hogy kizárólag magyar korosztályos válogatottakat értékesített, akik közül mindenki 23 év alatt volt az átigazolásakor (Kovács Mátyás azóta betöltötte a 23. életévét). A hat játékos közül kettő, Kovács Mátyás és Csenterics Adrián már az előző idényt is külföldön töltötte kölcsönben, és szerepel az eladott játékosok között az MTK korosztályos csapatától Hamburgba távozó, magyar U-válogatott Vasiljevic Andrej, a cseh Spart Prahába szerződő Vitályos Viktor, a belga Zulte-Waregemhez igazoló Átrok Zalán, valamint a lengyel Rakówot választó Molnár Ádin is. A negyedik ZTE bevétele is 6.6 millió euró, ennek közel felét a 19 éves nigériai védő, Akpe Victory ára teszi ki, aki 3 millió euróért lett a svájci Basel játékosa úgy, hogy csak fél évet töltött Zalaegerszegen, és így is a legdrágábban eladott játékossá tudott válni.

A LEGDRÁGÁBB NYÁRI ELADÁSOK

Az említett eladások is hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt öt évet tekintve – ugyancsak rekordnak számító – 19 magyar játékos szerződött külföldre. Ráadásul az NB I-be hazatérők száma az egy évvel ezelőtti állapothoz képest jelentősen, 14-gyel csökkent.

Az említett piaci szerkezetváltáshoz pedig az a tény is hozzátartozik, hogy most a legnagyobb a különbség az érkezők és a távozók száma között: 63-mal több játékos távozott a nyáron az NB I-es kluboktól, mint amennyi érkezett. Ebben a változásban nagy szerepet játszott a bő keretét jelentősen csökkentő Ferencváros (négy új játékos érkezett, miközben a kölcsönjátékosokkal és utánpótláskorú fiatalokkal együtt húszan távoztak), Puskás Akadémia páros, a felcsútiak például csak egy játékost szerződtettek a nyáron, miközben több mint tízen távoztak tőlük, és így is vezetik a bajnokságot. Az FTC pedig kevesebb játékost foglalkoztatva is őrzi most már nyolcmeccses veretlenségi sorozatát a nemzetközi porondon. Más kérdés, hogy az FTC becsült keretértéke a tavaly nyári adathoz képest csaknem hatmillió euróval csökkent, a két évvel ezelőtti 59 milliós, csúcsot jelentő becsléshez képest pedig már 21 milliót esett vissza. Az NB I-ben még így is a Ferencvárost tartják a legértékesebbnek, az ETO 16.3 millióval a második.

           AZ NB I-ES KLUBOK A BECSÜLT ÉRTÉK SORRENDJÉBEN

A keretek létszámának csökkenéséhez már nyilvánvalóan hozzájárult a közvetítési, illetve az egyéb központi bevételek csökkenése és a tavaszi országgyűlési választások után kialakult bizonytalan helyzet is, amikor sokáig nem tudták a klubok, mekkora bevételkieséssel számolhatnak amiatt, hogy idén lejárt az MTVA-val korábban megkötött televíziós szerződés, és csak júliusban írtak alá újat.

Ezek a bizonytalansági tényezők pedig abban is szerepet játszhattak, hogy a jelentős bevételek ellenére a játékosvásárlásra fordított összeg nem nőtt, hanem nagyjából félmillió euróval csökkent (9.5 millió euróról 8.94 millióra). A távozók pótlását sok esetben ingyen, vagy az érkező játékosok becsült értékéhez képest nagyon jutányos áron érkező labdarúgók szerződtetésével tudták megoldani a klubok. A Fradinál idetartozik Matús Bero, Nagy Ádám, Nathan Zohoré vagy a TM becslése alapján 3.5 millió euróval a nyár legértékesebb szerzeményének számító, szerb válogatott Veljko Birmancsevics is (a piaci portál a támadó nyári vételárához kétmillió eurót ír). Az ETO pedig értékes kölcsönjátékosokat hozott, akiknek az együttes becsült értéke 5.7 millió euró (a montenegrói válogatott Viktor Djukanovics a legértékesebb 2.3 millióval). Így fordulhatott elő, hogy a rekordokat jelentő eladások (legnagyobb bevétel, legtöbb külföldre igazoló magyar)  mellett is nőtt tavalyhoz képest az NB I becsült keretértéke (140.53 millióról 143.1 millió euróra). Igaz, ebben egyes játékosok jelentős értéknövekedése is belejátszott, hiszen például a nyáron a világbajnokságon is szereplő haiti válogatott Lenny Joseph értéke egy év alatt kétmillió euróról négymillióra emelkedett, amivel jelenleg ő a magyar élvonal legértékesebbnek tartott játékosa.

AZ NB I LEGÉRTÉKESEBB CSAPATA     

Adatok forrása: Transfermarkt és a Nemzeti Sport Online átigazolási tablói.
Az új szerzeményeknél a kölcsönből visszatérő játékosokat nem vettük figyelembe, a távozók sorában pedig csak azokat számoltuk, akik a tavaszi szezonban még adott klub keretéhez tartoztak. 
*A Transfermarkt az NB I-es összesített adatoknál 38.399 milliót tüntet fel bevételi oldalon, amihez viszont még hozzáadtuk a nyáron 1.5 millió euróért (ez a bónuszok nélküli ár) az MTK U19-es csapatától a Hamburghoz szerződő, az NB I-ben tavasszal egy meccsen szereplő Vasiljevic Andrej kivásárlási árát is.

AZ OSZTRÁK BUNDESLIGA TOVÁBBRA IS KIEMELKEDIK – TÉRSÉGI PIACELEMZÉS

Az NB I-es piaci számokat ilyenkor októberben rendszeresen összevetjük a szomszédos országok élvonalbeli bajnokságaival (leszámítva Ukrajnát, ahol a háborús helyzet speciális viszonyokat teremtett, így az ukrán Premjer-lihát nem érdemes más ligákhoz hasonlítani), amelyekben szintén lezárult már az átigazolási időszak. Így nyomon követhetjük a magyar futball piaci helyzetét, annak változását régiós összevetésben is.

A térségi összevetésről először is azt érdemes leszögezni, hogy az osztrák élvonal, illetve annak csapatai, a 34 millió eurós átlagos értékükkel továbbra is kiemelkednek, ahogy a 130.6 millió eurós becsült értékével a Red Bull Salzburg is, függetlenül attól, hogy az előző idényben csak bronzérmes lett a bajnokságban. A vizsgált ligák között az osztrák bajnokság a 114.350 millió eurós nyári bevételével (a csúcsot a Salzburgból Dortmundba eladott francia U-válogatott védő, Joane Gadou 19.5 millió eurós vételára jelentette) és a 44.7 millió eurós kiadásával (a rekorder a 23 éves togói válogatott védő, Kévin Boma, akiért 7 millió eurót fizetett a Red Bull a portugál Estorilnak), valamint a 69.65 milliós  pozitív mérlegével is kimagaslott.

Az osztrák Bundesliga mögött viszont a különböző piaci mutatókban már van különbség abban, hogy mely bajnokság, illetve csapata következik a 2. helyen. Az egy csapatra jutó átlagos piaci értékben a horvát HNL a második 22.281 millió euróval, viszont a bajnokságok legértékesebb klubjai között a Red Bull Salzburg után már a 2023 óta folyamatosan emelkedő tendenciát mutató szerb Crvena zvezda következik a maga 98.6 millió euróval. A Fradi becsült értékben 2024-ben volt a csúcson 59.33 millió euróval, de a mostani 38.25 millióval is a 4. a vizsgált bajnokságok legértékesebb csapatainak rangsorában az RB Salzburg, a Cz és a horvát Dinamo Zagreb (77.95 millió euró) mögött, de a szlovák Slovan (38.18), a román U. Craiova (36.85) és a szlovén NK Celje (15.15) előtt.

A Zvezdával együtt a szerb liga értéke is folyamatosan emelkedett az elmúlt években, most 20.76 millióval a harmadik a vizsgált országok között az egy csapatra jutó átlagértékben a szerb Szuperliga, negyedik helyezett a román élvonal (14.27 millió eurós csapatonkénti átlaggal), ötödik az NB I (11.71 millióval). A szerb bajnokság értéknövekedését két mutató párhuzamos emelkedése adja ki. Ausztria után ugyanis Szerbia áll a 2. helyen a játékoseladásból származó bevételek sorában (69.185 millió euróval) és az átigazolási díjakra fordított összegekben is (21.9 millió euró). A Szerbiából a legdrágábban eladott játékosért, a magyar származású, egyszeres szerb válogatott Ognjen Ugresicsért 6.5 millió eurót fizetett a görög PAOK. A szerbek a több mint 69 millió eurós bevételt idén nem egy-két kiugróan magas összegű átigazolással érték el, hanem sok 1 és 6 millió euró közötti transzferrel. Legalább kétmillió eurós átigazolásból 18 volt a szerb piacon ezen a nyáron, nálunk, az NB I-ben csak hat.

Ezzel együtt is bravúr, hogy a szerb és az osztrák élvonal mögött az NB I a 3. lett a nyári transzferbevételekben (39.899 millió euróval) úgy, hogy egymás után másodszor előzte meg a horvát (33.725 millió) és a román első osztályt (21.610 millió) is. Ráadásul az is biztató a magyar piacra nézve, hogy a tíz legdrágábban eladott játékosból öten is magyarok voltak (Szerbiában az első tízből hatan voltak hazai nevelésűek, a horvátoknál tízből négyen), és a térségben a szerb első osztály (34%) után most már az NB I-ben a második legalacsonyabb a légiósok aránya (37.9%).

Persze az NB I csak akkor tud hosszú távon is meghatározó piaci szereplővé válni régiónkban, ha a jövőben is hasonló számokat tudnának produkálni klubjaink, ami azért erősen kérdéses, már csak azért is, mert az előző évekhez hasonlóan idén is csak egy magyar csapat szerepel európai kupa főtábláján, miközben osztrák csapatból hármat is találunk (a LASK a BL-ben, a Salzburg és a Sturm Graz az El-ben szerepel), horvátból pedig kettőt (El: Dinamo Zagreb; Kl: Hajduk Split). Azonban a kupacsapatok mellett a válogatott szereplése is hozzájárulhat a minél jobb piaci mutatók eléréséhez. A magyar futball valódi szintlépéséről pedig alighanem akkor beszélhetünk majd, amikor a három tényező egyszerre érvényesül, tehát a növekvő eladások és az NB I piaci értékének fokozatos emelkedése együtt jár a kupacsapataink sikeres nemzetközi szereplésével és a magyar válogatott jó eredményeivel.