Varga Bence lehetősége egy sajnálatos eset miatt jött el

Két héttel ezelőtt meg sem fordult a fejében, hogy az ősszel újra az NB I-ben védhet, az főleg nem, hogy visszatér abba a klubba, amelyben nevelkedett. Varga Bence az előző öt idényben a KTE kapusa volt, ám miután nyáron Kecskeméten lejárt a szerződése, nem volt csapata. Természetesen készült, hogy ha majd jön egy lehetőség, jó állapotban legyen, ám arra nem számíthatott, ami történt. Az MTK Budapest korábbi válogatott kerettag kapusa, Demjén Patrik nem futballozás közben sérült meg, hanem saját otthonában, a lépcsőházában támadták meg, és olyan szerencsétlenül esett el, hogy eltörött a lábközépcsontja. Mivel hosszú időre kiesett, a vezetők lépéskényszerbe kerültek, majd az elmúlt hét keddjén bejelentették, megállapodtak a saját nevelésű, azonnal bevethető Varga Bencével, aki csaknem hat és fél év elteltével védhet újra kék-fehérben.
„Nehéz időszak van mögöttem, hiszen nagyjából négy hónapon keresztül nem volt csapatom – mondta lapunknak a kedd délelőtti edzés után Varga Bence. – Ebben az időszakban a Puskás Akadémia NB III-as csapatával készültem, nagy köszönettel tartozom a lehetőségért, de a KTE kapusedzője, Trepák Attila is foglalkozott velem, sokat tett azért, hogy jó állapotban legyek. Vártam a lehetőséget, amely egy sajnálatos eset miatt jött el. Nagyon szomorú, ami Demjén Patrikkal történt, amikor megtudtam a részleteket, nem akartam elhinni, és visszakérdeztem: ez most komoly? Patrik volt a csapattársam, barátok vagyunk, ám a történtek után megfordult a fejemben, hogy ha kapust keres az MTK, remélhetőleg felvetődik a nevem. Miután a klub felvette a kapcsolatot velem, mindkét fél a megegyezésre törekedett, megállapodtunk, én pedig örültem, hogy újra edzésre járhatok, és hogy a vezetők azt gondolták, megoldást jelenthetek ebben a helyzetben.”
Varga Bence tizenöt és fél évvel ezelőtt, 2011. március 29-én játszotta az első bajnokiját az MTK-ban (az U15-ös csapat 1–0-ra legyőzte a Grosics Akadémiát), végigjárta a korosztályokat, és bár az élvonalban nem lépett pályára, a Magyar Kupa 2019–2020-as kiírásában fantasztikus sorozatot produkált: kilenc találkozón állt az elődöntőig menetelő (ott a későbbi győztes Honvédtól tizenegyesekkel vereséget szenvedő) NB II-es együttes kapujában, és valamennyit kapott gól nélkül játszotta végig. Később kölcsönben Szegeden és Kecskeméten is védett, a KTE színeiben három idény alatt hatvanhét bajnokin kapott lehetőséget az első osztályban, és ha Pinezits Máté vezetőedző úgy gondolja, a hatvannyolcadik meccsét szombaton, Pakson játszhatja.
„Nem sokkal azután kerültem az MTK-hoz, hogy betöltöttem a tizenötöt: hatalmas lehetőséget kaptam a klubnál, később pedig nagyszerű alapokat – folytatta a harmincesztendős kapus. – Bemutatkozhattam az NB II-ben, nagyszerű emlék az a kupaszereplés, amelyet kapott gól nélkül teljesítettünk, ám mert nem volt annyi rutinom, hogy folyamatosan védjek, többször is kölcsönadtak, így védhettem többek között öt évet Kecskeméten, de az másik történet. Úgy gondolom, ezt az utat végig kellett járnom, hogy most újra itt lehessek. Talán mondhatom, érett kapusként tértem vissza, megéltem élvonalbeli kiesést, dobogót, játszhattam nemzetközi kupameccseket is. Nagy boldogság, hogy visszatérhettem az élvonalba, az pedig különösen, hogy éppen az MTK-ba. Tudok róla, hogy az eddigi utolsó NB I-es mérkőzésemet éppen Pakson játszottam, az is megvan, hogy Böde Dániel tizenegyese után kerültünk hátrányba, majd a hosszabbításban egyenlítettünk Májer Milán kapáslövésével. Szombaton a Paks vendégei leszünk, és mert az ellenfelünk fizikailag felkészült csapat, rengeteg felívelés, beadás érkezik majd a kapunk elé. Nem akarok túlzottan előretekinteni, elégedetté tesz, hogy azt csinálhatom, amit szeretek, és bár kimaradtak a nyári felkészülési meccsek, jó állapotban érzem magam, mindennap próbálom a legjobbamat nyújtani.”


Efraín Juárez tudja, hogy szó sincs varázslatról








