Hosszú idő után nem borult a papírforma, kéz a kézben jutott fel a Vasas és a Honvéd – NB II-es idényértékelő

ÉRVÉNYESÜLT A PAPÍRFORMA, A VASAS ÉS A HONVÉD IS FELJUTOTT

Nem borult a papírforma a másodosztályban, hiszen a legerősebb és legértékesebb kerettel rendelkező VASAS FC (1.) végzett 30 forduló után a tabella élén. Az angyalföldiek két kudarcos – harmadik hellyel végződő – idény után nyerték meg a másodosztályt, és 2023 után szerepelhetnek majd újra az élvonalban. Kiegyensúlyozott volt az angyalföldiek tavasza, hiszen a piros-kékek egy fordulót leszámítva folyamatosan feljutó helyen álltak. A Vasas sikerének egyik kulcsa a stabil védelem volt, a csapat a 17. és a 27. forduló között mindössze egy gólt kapott, az egész bajnokság során kapott 26 gólja pedig a Honvéddal egyetemben a legkevesebb volt. Az angyalföldiek a gólszerzésben is jeleskedtek, 59 szerzett találatuk kiemelkedő volt a mezőnyben. A csapat leggólerősebb játékosa meglepetésre a középpályás Urblík József volt, aki – főleg távoli lövésekből – 13-szor talált be az idény során. A korábbi gólgyáros Tóth Milán mindössze hét találatig jutott, még a centerként szereplő Pethő Bence (10 gól) is eredményesebb volt nála. A tavasz során nem volt egyszerű az angyalföldiek ellenfeleként játszani, akik a Kozármisleny ellen hazai pályán hat, Szegeden és Szentlőrincen négy gólt szereztek. Egyedül a fővárosi csapatokkal gyűlt meg a bajuk a piros-kékeknek. A BVSC ellen otthon, a nagy rivális Honvéd ellen idegenben szenvedett vereséget a Vasas. Erős Gábor egyhuzamban már a második csapatot juttatta fel az élvonalba, de most úgy tűnik, ez a sorozat megszakad majd, hiszen a szakvezető minden bizonnyal az angyalföldiek kispadján folytatja az NB I-ben, akik bíznak abban, hogy ezúttal nem csak átszállójegyet váltanak az élvonalba.

Három, másodosztályban eltöltött évet követően ismét az élvonalban szerepelhet a BUDAPEST HONVÉD FC (2.) is. A tavaszt remekül kezdték a kispestiek, az első öt meccsükön 13 pontot szereztek, és bár utána jött egy kisebb hullámvölgy – öt bajnokiból hármat is elveszítettek a szezon derekán –, végül kiegyenesedtek, és a Mezőkövesd elleni sikerrel nagy lépést tettek a feljutás felé. Ez aztán egy körrel később, a Szeged elleni idegenbeli döntetlennel vált valósággá, sőt, a Vasas elleni rangadón aratott győzelem után az utolsó fordulóban még a bajnoki címre is volt esélyük, azonban a BVSC elleni vereség és az angyalföldiek Ajka elleni sikere miatt ez már nem jött össze. Érdekesség, hogy fölényes győzelmeket nem aratott tavasszal a Honvéd, a megnyert meccseit mind egy, illetve két góllal húzta be, emellett a védelem végig rendben volt, ötször kapott gól nélkül hozott le bajnokit. További kuriózum, hogy a házi gólkirály a belső védő Csontos Dominik lett 11 találattal, aki tizenegyesből nyolcszor, akcióból pedig háromszor talált be. Megsüvegelendő, hogy a Honvéd az NB III-as ESMTK, valamint az élvonalbeli DVSC és DVTK kettős kiütésével eljutott a Magyar Kupa elődöntőjéig, ahol a szintén NB I-es ZTE csak tizenegyesekkel tudta felülmúlni a piros-feketéket. A feljutás és a sikeres kupaszereplés ellenére pénteken eldőlt, hogy Feczkó Tamás távozik a klubtól – Fórizs Sándor sportigazgató korábban elmondta a klub honlapján, hogy csak az idény értékelése után döntenek a vezetőedzői posztról, ez pedig mostanra történt meg.

A KECSKEMÉTNEK NEM SIKERÜLT A FELJUTÁS, A KÖVESD MÉG A DOBOGÓRÓL IS LESZORULT

A KECSKEMÉTI TE (3.) nem tudott visszajutni az NB I-be, bronzéremmel vigasztalódhatott. A lila-fehérek csupán egyszer álltak feljutó helyen az idény során, a 16. forduló után, de mivel nem sikerült túlszárnyalniuk az őszi szezonban nyújtott teljesítményüket, a következő évadot is a másodosztályban kezdik meg. Pedig a hazai tabellán az első helyen végzett a csapat – 34 pontot szerzett, akárcsak a Vasas, csak jobb gólkülönbséget alakított ki –, ez alapján többre hivatott is lehetett volna, ám az idegenbeli mérkőzéseket tekintve csak 8. lett, a vendégként megvívott 15 meccsből nyolcat is elveszített, s csupán ötöt nyert meg. Tavasszal egyszer sem ikszelt a KTE, a nyolc győzelem mellett hét vereség csúszott be, ez pedig csak a 6. legjobb mérleg lett 2026-ban. A kecskemétiek hiába adták az NB II gólkirályát – Pálinkás Gergő 14 gólt szerzett, valamint kiosztott hat asszisztot is –, ez is kevés volt az üdvösséghez. Ettől függetlenül Tímár Krisztián munkájára lehet alapozni, de a feljutást a következő idényben sem lesz könnyű kiharcolni, ráadásul a második helyezett már csak osztályozó útján kerülhet fel az élvonalba. 

Nem zárt igazán jó őszt a HR-RENT KOZÁRMISLENY (4.), ellenben fantasztikus tavaszt produkált. A csapat a 10. helyről vágott neki ennek az esztendőnek, ráadásul edzőváltás is történt a télen –, az MTK-hoz távozó Pinezits Mátét Czuczi Mátyás váltotta –, ám ez semmilyen szempontból nem befolyásolta negatívan az együttes teljesítményét. A kék-fehérek a tavaszi tabellán a második helyen végeztek a Vasas mögött, az őszi 18 pontjukhoz 30-at pakoltak hozzá. Az sem ingatta meg a csapatot, amikor márciusban 6–0-ra kikapott az angyalföldiektől, majd legközelebb a BVSC-től 3–0-ra, sőt, ezt követően már nem is maradt alul egy ellenféllel szemben sem. A szezont nyolcmeccses veretlenségi sorozattal zárták le a mislenyiek, ezzel befutottak a 4. helyre (mindezt mínuszos gólkülönbséggel), ami az egycsoportos NB II-ben rekordbeállítás számukra, hiszen tavaly is ezt a helyezést érték el, viszont ezúttal még eggyel több pontot is szereztek. Kiemelendő a kilencgólos Babinszky Bence teljesítménye, és a hét találatot jegyző Kozics Barnabás is fontos láncszemnek bizonyult, de a Kozármisleny csapatként teljesített kiválóan – sorozatban harmadik idényében, hiszen a tavalyi 4. helyet egy 5. helyezés előzte meg.

Sokáig a feljutásra is volt esélye a MEZŐKÖVESD ZSÓRY FC-nek (5.), amely tavasszal elsősorban idegenben teljesített jól, hiszen házon kívül legyőzte a Karcagot, a Szegedet, a BVSC-t és a Budafokot is. Saját pályáján azonban a rangadókon nem ment jól a matyóföldieknek, először a Vasastól, majd a Videotontól és a Honvédtól is kikaptak, így reálisan nézve már csak a harmadik helyért maradtak versenyben. A gólvágó Szalai József ráadásul a tavasz derekán megsérült, több mérkőzést is ki kellett hagynia, és a szezon hajrájában is csak csereként számíthatott rá Csertői Aurél vezetőedző (végül a 23 éves center így is 11 találattal zárt). Az utolsó két fordulóban a Kecskemét és a Békéscsaba elleni vereségek miatt csak az ötödik helyen zártak a sárga-kékek. Csertői szerződése egyébként lejár június 30-án, és lapunknak elmondta, hogy még nem tárgyaltak vele a folytatásról. 

REMEKELT TAVASSZAL A BVSC ÉS SOKÁIG A VIDEOTON IS

A 2014–2015-ös idény óta íródó másodosztályú története második legjobb eredményét érte el az AQVITAL FC CSÁKVÁR (6.). Tóth Balázs együttese 2020-ban a koronavírus-járvány miatt megkurtított évadban a negyedik helyet tudta megszerezni, most pedig ugyanúgy hatodikként zárt, mint 2016-ban. A Fejér megyeiek az előkelő negyedik helyről várták a tavaszi folytatást, ahol az első fordulóban rögtön bravúrpontot szereztek a Vasas ellen, így a júliusi idegenbeli győzelem után februárban is borsot tudtak törni a bajnok orra alá. A bravúros szegedi szezonzárás után a csapat vezetőedzője, Tóth Balázs sejtelmesen nyilatkozott: „Az elmúlt időszakban, az itt töltött négy és fél évem alatt folyamatosan fejlődtünk, de a klubnál új célok lesznek a jövőben. A stáb és jómagam nem folytatjuk a munkát, más irány következik mindkét fél számára.” Ezután pedig olyan sajtóhírek jelentek meg, hogy a következő idényben már nem a Puskás Akadémia, hanem az élvonalba feljutott Budapest Honvéd fiókcsapatának számít majd a Csákvár. Végül azonban úgy tűnik, minden marad a régiben, hiszen a csákváriak a honlapjukon jelentették be, hogy ismét a felcsútiakkal kötnek kooperációs szerződést. Kérdés, hogy a jövőben milyen stáb irányítja majd a Fejér megyeieket. 

Az őszi idény lefújása után mindössze egy ponttal állt a vonal fölött a BVSC-ZUGLÓ (7.), amely végül remek tavaszi szereplésének köszönhetően a hetedik helyen zárta a bajnokságot. Dragan Vukmir együttese három veretlen bajnokival indított februárban, majd márciusban egy hasonló sorozatot úgy abszolvált, hogy mindhárom mérkőzését megnyerte. A zuglóiak április végén belerondítottak a Vasas terveibe, és egy Illovszky Rudolf Stadionban aratott győzelemmel odázták el az angyalföldiek feljutását. Az utolsó előtti fordulóban a fővárosi kék-sárgák Budafokon szereztek pontot, ezzel kiejtették Nikházi Márk együttesét, pedig a tavasz folyamán a másik három kiesés elől menekülő csapattól (Soroksár, Szentlőrinc, Békéscsaba) egyaránt kikaptak. Az idény zárása kifejezetten jól sikerült a zuglóiaknak, akik közel 2000 néző előtt, hazai pályán három góllal győztek a másik feljutó csapat, a Honvéd ellen. Kérdés, hogy milyen keretet sikerül majd a következő bajnokságra összeállítani a Szőnyi úton, hiszen a mostani idény legeredményesebb játékosai – Dénes Adrián kilenc gól, Farkas Balázs Kesző kilenc gól, Törőcsik Péter öt gól – csak kölcsönben szerepeltek a csapatnál. 

Április közepéig szenzációsan szerepelt a VIDEOTON FC FEHÉRVÁR (8.), hiszen egy tízmeccses veretlenségi sorozattal egészen a hatodik helyig kapaszkodott fel. Ebben a szériában a Csákvár 5–1-es, a Kecskemét 2–1-es és a Mezőkövesd 2–0-s legyőzése volt főképpen kiemelkedő. A télen érkező Somogyi Ádám, Hesz Olivér, illetve Haraszti Zsolt hármas – utóbbi a sérüléséig – kulcsjátékossá vált, mindannyian sokat tettek azért, hogy a fehérváriak jól szerepeljenek (a Vasastól érkező Zimonyi Dávidnak azonban ez nem sikerült, ő már biztosan távozik is a klubtól). A csapat összeállt, ezért volt meglepő és váratlan, hogy a gárda a bajnoki hajrában rendkívül gyenge teljesítményt nyújtott, és simán kikapott a Vasastól, a BVSC-től, a Szentlőrinctől és a kieső Budafoktól is. Pető Tamás vezetőedző nem véletlenül panaszkodott a mérkőzések után többek között a hozzáállásra is…

ISMÉT CSALÓDÁST OKOZOTT A SZEGED, NAGYON VISSZAESETT TAVASSZAL A KARCAG

Tavasszal mindössze egy mérkőzést élt meg a SZEGED-CSANÁD GROSICS AKADÉMIA (9.) kispadján Aczél Zoltán. A rutinos szakvezető a 2026-os év első bajnokija után távozott, miután a csapat négygólos vereséget szenvedett Kecskeméten. Aczél helyét Laczkó Zsolt vette át a kispadon, aki korábban a Budapest Honvédot irányította a másodosztályban – kevés sikerrel. A február 6-án kinevezett szakvezető először a 18. fordulóban irányított a kispadról, de akkor Karcagon vereséget szenvedtek a Tisza-partiak. Laczkó irányításával először Soroksáron nyertek a kék-feketék a 22. fordulóban, akik óriási meglepetésre egész tavasszal csupán három győzelmet arattak. Nem mutat jól az eredménysorban két hazai vereség a Vasas (0–4) és a Fehérvár (0–3) ellen, de a kiesett Budafok ellen sem sikerült pontot szereznie Novák Csanádéknak. A szegediek évről évre egyre távolabb kerülnek az élvonalbeli álmoktól, hiszen az előző idény csalódást jelentő hetedik helye után ezúttal két pozíciót rontva csupán kilencedikként végeztek.

Tavasszal nem csapta meg a kiesés szele a TISZAKÉCSKEI LC-t (10.), annak ellenére sem, hogy négypontos levonást kapott. Sós Bence télen Kazincbarcikáról érkezett a Tisza-partiakhoz, akiknél a Soroksár elleni meccsen nem töltötte le a sárga lapos eltiltását – magával hozta az őszi lapokat az NB I-ből, ez okozta a problémát. Viszonylag sokat, majdnem három hónapot kellett várni a versenybizottság határozatára, így már csak három forduló volt hátra, amikor megkapta büntetését a Tiszakécske, amely aztán az első adandó alkalommal, a Békéscsaba legyőzésével bebiztosította bennmaradását. Az együttes hazai pályán és idegenben sem nyújtott kiemelkedőt, de összességében kiegyensúlyozottan szerepelt, ennek köszönhetően most érte el a legjobb helyezését a másodosztályban, amióta 2018-ban először tért vissza az NB II-be ebben az évszázadban. Kellettek ehhez a rutinos játékosok is, a 11 gólos Myke Ramos (ezzel házi gólkirály lett), a kilenc gólpasszt kiosztó Bódi Ádám vagy a védelem tengelyében igen hasznosan futballozó Varga József.

Simán bent maradt újoncként a KARCAGI SC (11.), azonban mégis kissé keserű szájízzel zárták az idényt Varga Attiláék. A nagykunsági együttes féltávnál 24 pontot szerezve még a 6. helyen állt, azonban tavasszal mindössze 11 pontot gyűjtött be (úgy, hogy mindössze három meccset nyert meg), a tavaszi tabellán ez pedig az utolsó helyet jelenti… Különösen a hajrá sikerült rosszul, az utolsó öt bajnokin mindössze egy pont jött össze. Illetve az ősszel látott stabil hazai teljesítmény is „tovaszállt”, hiszen nyolc otthoni bajnokijukból hatot elveszítettek. Persze ha a karcagi drukkereknek tavaly júliusban azt mondták volna, hogy „csont nélkül”, egy perc izgalom nélkül bent marad csapatuk a másodosztályban, nyilvánvalóan habozás nélkül elfogadták volna…

Zsinórban négy vereséggel kezdte a tavaszi szezont az FC AJKA (12.), majd hiába sikerült legyőznie a Szentlőrincet, a Csákvár elleni hazai kudarc után Csábi József vezetőedzőnek mennie kellett. Gaál Bálint ugrott be megbízott edzőként, aki három 1–0-s győzelemmel kezdett. Aztán a szezon vége megint nem sikerült jól, az utolsó hat mérkőzésen nyeretlenek maradtak a zöld-fehérek – két döntetlen mellett négyszer kikaptak –, azonban így is megőrizték NB II-es tagságukat, sőt, az utolsó két fordulóban már egyáltalán nem kellett izgulniuk a bennmaradás miatt. Azért a gólszerzésen mindenképp dolgozni kell a jövőben, mert 30 meccsen csak 23 találatot jegyeztek, ami néggyel elmarad még attól is, ahányszor az utolsó helyezett Békéscsaba talált be. Egyedül Cipf Dominik tudott korrekt számokat felmutatni elöl (hat gól és három assziszt), mellette csak Csizmadia Zoltán jutott legalább öt kanadai pontig (négy találat, két gólpassz), miközben a 40 kapott gólt sem kevés, tehát a védelem is megerősítésre szorul majd.

NÉGYEN KÜZDÖTTEK A KIESÉS ELLEN, A NAGYOT HAJRÁZÓ SOROKSÁR ÉS SZENTLŐRINC VÉGÜL MEGMENEKÜLT

Eleinte úgy tűnhetett, hogy nem volt jó ötlet a téli edzőváltás a SOROKSÁR SC-nél (13.). Korolovszky Gábor a 14. helyen vette át Lipcsei Pétertől a csapatot, amely rögtön az új edző első mérkőzése után az utolsó helyre csúszott vissza, és egészen a 23. fordulóig kieső helyen is állt. A bajnokság hajrája azonban kiválóan sikerült a Magyar Kupában a legjobb nyolc közé jutó fővárosiaknak. Lovrencsics Balázsék az utolsó hét fordulóban 14 pontot szereztek és csak egyszer szenvedtek vereséget, így a 13. helyen zártak. Az utolsó fordulóban a bronzérmes Kecskemétet hazai pályán ütötték ki (3–0) a sárga-feketék. A lila-fehérek elleni bajnokin búcsúzott a visszavonuló Korozmán Kevin, aki hat bajnoki góljával Bagi Ádámmal egyetemben csapata legeredményesebbje volt az idényben.

A SZENTLŐRINC (14.) az utolsó előtti helyről várta a tavaszi szezont, és a Budafok legyőzésével kezdett, a sikert azonban hat nyeretlen mérkőzés követte (négy döntetlen, két vereség), emiatt Visinka Ede vezetőedző munkáját megköszönte a vezetőség. A kieső helyen álló piros-feketékhez Márton Gábor érkezett sportigazgatónak, aki a vezetőedzői feladatokat is ellátta, ám eleinte vele sem jöttek az eredmények. A szentlőrinciek zsinórban háromszor kaptak ki összességében 0–9-es gólkülönbséggel, majd jött a Békéscsaba elleni gól nélküli döntetlen, és a csapat sereghajtóként kezdte meg a bajnoki hajrát. Ekkor azonban megtáltosodott az együttes, az utolsó négy összecsapását egyaránt megnyerte, ezzel kiharcolta a bennmaradást. Mindez azért is bravúros, mert tavasszal kilenc fordulót követően is a kiesőzónában tanyáztak a baranyaiak, ebből hatszor utolsóként várták a következő mérkőzést – a legjobbkor kapták össze magukat.

2017-es feljutása óta nyolc idényt a másodosztályban, egyet az élvonalban töltött a BUDAFOKI MTE (15.). A nyolcadik NB II-es évad azonban kudarcosan végződött a XXII. kerületiek számára, akik kieső helyen zárták a bajnokságot. Az őszi idény végi edzőváltás után, Nikházi Márk vezetésével mintha magára talált volna az addig csak bukdácsoló piros-fekete gárda, amely a 19. fordulót követően – két győzelem után – már a 11. helyen állt a tabellán. A lendület és a jó forma azonban hamar elhagyta Kovács Dávidékat, akiknél a 21. fordulóban jött el a mélypont. A Budafok hazai pályán kapott ki 3–0-ra a kiesés elleni harcban vetélytárs Békéscsabától, majd három fordulóval később már ismét kieső helyen állt. Az utolsó hét fordulóban nem tudott a vonal fölé kerülni a BMTE, amely az utolsó előtti fordulóban fontos pontokat vesztett hazai pályán a BVSC ellen, és már akkor biztossá vált, hogy elbúcsúzik a másodosztálytól. A záró játéknapon hiába győzött Fehérváron 3–1-re a fővárosi gárda, a három pont csak arra volt elég, hogy ne végezzen az utolsó helyen a bajnokságban.

Mindössze két idény után ismét kiesett az NB II-ből a BÉKÉSCSABA 1912 ELŐRE (16.), amelynek már tavaly is rezgett a léc – akkor 14. lett –, ezúttal viszont már nem menekült meg. Sereghajtóként nem is indult könnyű helyzetből a csapat, de úgy tűnt, reális esély van a bennmaradásra. A lila-fehérek az első hat tavaszi meccsükön 10 pontot gyűjtöttek, így 21 forduló után hárompontos előnyük volt a kiesőzónában veszteglő együttesekkel (Szentlőrinc és Soroksár) szemben. Ezt követően viszont csak az utolsó fordulóban tudtak nyerni, amikorra már eldőlt, hogy búcsúznak. Hét meccse volt nyeretlen az Előre, amikor két fordulóval a bajnokság vége előtt Csató Sándort leváltották, de mivel a következő meccsen – már Balog Zsolt ideiglenes irányítása mellett – kikapott a Kozármislenytől, megpecsételődött a sorsa. Alighanem a hazai mérlegen múlt a kiesés, mivel otthon a leggyengébb teljesítményt nyújtotta a csapat – három győzelem, hat döntetlen, hat vereség –, emellett a második legkevesebb gólt szerezte, és a negyedik legtöbbet kapta. Nem segített, hogy az ősszel ötgólos Borsos Filip tavasszal már csak kétszer talált be, miközben rajta kívül nem volt senki, aki a teljes idényt tekintve kettőnél több gólt lőtt volna.