„Furcsa mérkőzésen vagyok túl, hiszen a Standard elleni rangadó olyan esettel kezdődött, ami a védők rémálma: majd' másfél méterrel a tizenhatos előtt szabálytalankodtam, a játékvezető viszont tizenegyest ítélt az ellenfél javára, amit gólra is váltott a házigazda. Mindig azt mondom, együtt érzek a játékvezetőkkel, nincs könnyű dolguk egy-egy szituáció elbírálásánál. Emiatt a felelőtlen döntés miatt speciel az asszisztenst hibáztatom, mert neki látnia kellett volna, hogy nem ért büntetőt a becsúszásom – a fűben a lábaim nyoma is ezt bizonyította, a vonal közelében sem volt. Egy ilyen eset megviseli a hátvédet, én is frusztrált voltam néhány percig, de tudtam, hogy túl kell tennem magam a sérelmemen.”
„A csapat is megzavarodott a bekapott gól miatt, a huszadik perctől azonban megnyugodtunk és átvettük az irányítást. Aztán a jóisten visszaadta nekem azt, amit az ötödik percben a sors elvett: egy középre ívelt labdára indultam, és a kifutó kapust megelőzve a hálóba csúsztattam. Szerencsére a hajrában a fordítás is összejött a csapatnak, így folytatódott az idei remek sorozatunk – a mögöttünk álló öt rivális mindegyikét megvertük. Persze, a Jupiler League sajátos rendszere miatt nem dőlhetünk hátra, tizennégy bajnoki vár még ránk, de a négy alapszakasz-találkozó után feleződnek a pontok, és hiába vezetünk meggyőző előnnyel, a rájátszásban minden felsőházi gárda újra esélyessé lép elő. Ráadásul csütörtökön Európa-liga-összecsapás vár ránk, ami izgalmasnak ígérkezik, hiszen a holland AZ erős társaság, jó formát mutat az idén is, tehát igazi ki-ki mérkőzésre számítok. Ugyanakkor – természetesen – nekünk a nemzetközi kupában is a győzelem, no és a továbbjutás a célunk.”
