„Természetesen fáj ez a dolog. Tavaly nyáron azt mondtam, az Anderlechtnél akarom befejezni a karrieremet, de a futballban rendkívül gyorsan változhatnak a dolgok, erre én vagyok az élő példa” – idézi a dhnet.be a keserűen nyilatkozó Juhász Rolandot.
„Azt gondolom, hogy nincs miért hibáztatnom magamat. Annak ellenére, hogy szinte semmit sem játszottam ebben az idényben, az edzéseken mindig száz százalékot nyújtottam. Sohasem volt vitám az edzővel, de a társaim és a szurkolók mindig támogattak. Minden reggel edzésre jelentkeztem a klubnál, ahogy az elmúlt hét és fél évben mindig. Motivált tudtam maradni, annak ellenére, hogy nem számoltak velem. Ilyenkor a válogatott segített nekem.”
„Nem szeretnék az átigazolási díjamról beszélni. Az biztos, hogy ez a helyzet nem tarthat már sokáig. Nehéz lesz távozni: nyolc évet töltöttem itt, az Anderlecht az életem részévé vált. Itt váltam felnőtté” – beszélt az elmúlt évekről a védő.
A magyar nemzeti csapat védője elárulta, hamarosan edzésre jelentkezik az Anderlechtnél, de azt még nem tudja, a tartalékokkal edz-e majd, vagy egyedül.
„A napokban visszatérek a klubhoz. Talán a fiatalokkal edzek majd, vagy egyedül. Beszélni fogok Hermannal (Herman Van Holsbeeckkel, az Anderlecht ügyvezetőjével – a szerk.), de nem aggódom. A legfontosabb, hogy nyugodt maradjak. Ha távozom, akkor is el tudok köszönni a szurkolóktól. Sohasem felejtem el őket.”
A nieuwsblad.be Juhász menedzserét, Filipovics Vladant is idézi, aki elmondta: „Olyan csapatot keresünk, amelyben Roland rendszeres játéklehetőséget kaphat. Végleges szerződést szeretnénk, nem kölcsönadást, de még semmi konkrétum nincs. A Dnyipro egy lehetőség, de elsősorban Nyugat-Európában gondolkodunk. A visszatérés Magyarországra nem opció, bár akkor többet láthatná a lányát.”
Fiatalszabály: nyűg vagy áldás?
