„Természetesen fáj ez a dolog. Tavaly nyáron azt mondtam, az Anderlechtnél akarom befejezni a karrieremet, de a futballban rendkívül gyorsan változhatnak a dolgok, erre én vagyok az élő példa" – idézi a dhnet.be a keserűen nyilatkozó Juhász Rolandot.
„Azt gondolom, hogy nincs miért hibáztatnom magamat. Annak ellenére, hogy szinte semmit sem játszottam, az edzéseken mindig száz százalékot nyújtottam. Soha nem volt vitám az edzővel, de a társaim és a szurkolók mindig támogattak. Minden reggel edzésre jelentkeztem a klubnál, ahogy az elmúlt hét és fél évben mindig. Motivált tudtam maradni, annak ellenére, hogy nem számoltak velem. Ilyenkor a válogatott segített nekem."
„Nem szeretnék az átigazolási díjamról beszélni. Ami biztos, hogy ez a helyzet nem tarthat már sokáig. Nehéz lesz: nyolc évet töltöttem itt, az Anderlecht az életem részévé vált. Itt váltam felnőtté" – beszélt az elmúlt évekről a védő.
„A napokban visszatérek a klubhoz. Talán a fiatalokkal edzek majd, vagy egyedül. Beszélni fogok Hermannal (Herman Van Holsbeeckkel, az Anderlecht sportigazgatójával – a szerk.), de nem aggódom. A legfontosabb, hogy nyugodt maradjak. Ha távozom, akkor is el tudok köszönni a szurkolóktól. Soha nem felejtem el őket."
