Ádám Martin jól tudja, mivel akar foglalkozni visszavonulása után

A lap azzal a felütéssel indítja a cikket, hogy miután a csatár virálissá vált az Eb-n, azt követően, hogy az első meccsen, a svájciak ellen csereként pályára lépett, úgy döntöttek a szerkesztőségben, hogy szeretnék megismerni az igazi Ádám Martint. Ezért meglátogatták Forráskúton, a Szegedtől 23 kilométerre nyugatra fekvő falujában.

„Itt mindenki ismer mindenkit. Amikor hazajövök, mindig érzem az emberek szeretetét és hogy mennyire büszkék rám. Falusi gyerek vagyok és mindig is az maradok” – kezdte Ádám Martin, akinek nem lehetett könnyű feldolgozni a rá irányuló figyelmet a nyári Eb-n, s a lapnak is megismételte, amit korábban elmondott a testalkatával kapcsolatos beszólásokra.

„Ilyennek születem, ilyen az alakom. A genetikát nem tudom megváltoztatni. Az tiszta sor, hogy elég nagy darab vagyok, de sokan azt gondolják, hogy túlsúlyos is vagyok. Szerencsére a számok azért más képet mutatnak” – jelentette ki a 29 éves támadó, aki arról is beszélt, mi volt az, ami változást hozott a karrierjében.

„Két éve a válogatott szövetségi kapitánya az ügynökömön keresztül azt üzente, akkor hív meg a válogatottba, ha bizonyos dolgokon változtatok és javítok a fizikai paramétereimen. Addig sem voltam egy lazsálós típus, ám onnantól kezdve még keményebben dolgoztam, hogy Marco Rossi elvárásainak megfeleljek. Minden téren sikerült előrelépnem, még a végsebességem is nőtt, pedig ez aztán abszolút nem jellemző ebben a korban. Jobb fizikai állapotban vagyok, mint korábban bármikor” – mondta Ádám, és kitért arra is, mi volt neki az igazán nehéz Dél-Koreában az elmúlt két év során.

„Imádtuk Ulszant. A csapattal nyertünk két bajnoki címet, és azt hiszem, nagy szerepem volt bennük, főleg az elsőben. Még kapom az üzeneteket a dél-koreai szurkolóktól, hogy ha nem igazolok oda, nem lett volna bajnok a csapat. Ám az az igazság, hogy a családommal végül már változást szerettünk volna. Több időt szerettem volna kezdőként a pályán tölteni, és az utolsó fél évben már sem én, sem a családom nem voltunk igazán boldogok Dél-Koreában”  – indokolta, miért tért vissza Európába két év után. S egyben ez némiképp előrevetíti azt is, amiről a cikk végén beszél a nyáron az Aszterasz Tripoliszhoz igazoló támadó, vagyis, hogy mit fog kezdeni magával, ha egyszer visszavonul.

„Tudom, hogy nem tipikus választás egy futballistától, de a terveim és az elképzeléseim kristálytiszták. Sok elgondolásunk van a labdarúgás utáni életre, egyet-kettőt már el is kezdtünk megtervezni. Azért még van jó néhány évem a pályán, ám abban biztos vagyok, a falusi élet vár rám” – fogalmazott Ádám, aki a lapnak elárulta azt is, hogy a családi vállalkozásban szeretne dolgozni, amely a környékbelieknek termeszt friss termékeket.

Addig azonban még a labdarúgás áll a középpontban az életében. Mint ismert, a sikeres paksi időszakot követően volt lehetősége a Luton Townhoz igazolni, azonban nem volt elég pontja az Angliába szerződéshez. 

„A mai napig Anglia az álmom. Gyalog is elindulnék, ha érkezne egy ajánlat a Championshipből. A sok párharc és a szurkolók… A játékstílusomból következően rengeteg egy egy elleni helyzet adódik. Ideális lenne nekem. (…) Szeretném bizonyítani, hogy különböző stílusú bajnokságokban is jó számokat tudok produkálni. És ott van a 2026-os világbajnokság. Egy másik álmom válna valóra azzal, ha részt vehetnék rajta a magyar válogatottal.”