A nagy gólkirály emlékére

A magyar labdarúgás történetének egyik legeredményesebb csatárára, Deák Ferencre emlékezünk ma a 81. születésnapja alkalmából.Az egykori legendás játékost a kiváló labdaérzéke és magas, ragyogó izomzatú alkata emelte az átlag fölé, a labdát szabályos körülmények között nehéz volt elvenni tőle, sokszor több védővel a nyakán is sikerrel fejezte be az akciót. Hentesnek tanult, roppant ereje ottani munkája során fejlődött ki. Bombaerős lövéseivel a kapusok gyakran nem tudtak mit kezdeni, hatalmas lövéseiről nevezték el a nemzet bombázójának. Ragyogóan fejelt, és fantasztikusan gyorsan ismerte fel a kapu előtti zűrzavaros helyzeteknél, hogy mi a legjobb megoldás. Gyorsan kapcsolt, írnánk manapság, és ez a megállapítás rá nagyon illett. Három élvonalbeli csapatban futballozott: a Szentlőrinc csapatában tűnt fel, sajnos a világháború miatt az 1944 őszén szerzett góljai nem regisztrálhatók, mert a bajnokság nem volt hivatalos. A nagyon jó erőkből álló csapatban két alkalommal nyert gólkirályi címet, és nem akármilyen eredménnyel. Az 1945–46-os hosszú bajnokságban 66-szor talált a kapuba, a következő idényben pedig 48 gólt szerzett. A 66-os teljesítménye azért nem számít bajnoki csúcsnak, mert ebben a szezonban az átszervezés miatt az átlagosnál több mérkőzést játszottak a csapatok. Nem csoda, hogy a fővárosi élcsapatok folyamatosan jobbnál jobb ajánlatokkal bombázták, és 1947 nyarán a Ferencvároshoz szerződött. Az Üllői úti együttessel nyerte egyetlen bajnoki címét az 1948–49-es idényben, s ekkor volt harmadszor gólkirály 59 találattal. Ez az eredménye azóta is és vélhetően még sokáig rekord. 1950-től a Dózsa csapatához kellett igazolnia, s itt ért véget élvonalbeli pályafutása négy évvel később.A válogatottban messze nem játszott annyiszor, ami tehetségéhez és képességéhez méltó lett volna. Ennek egyik oka a világháború volt, a másik pedig a negyvenes évek végén végbement politikai változás, az új sportolóideállal nem egyezett a könnyed, bohém életvitele. Így 1946 októberétől 1949 novemberéig húsz alkalommal játszott a nemzeti csapatban. Természetesen góllal kezdte válogatottbeli pályafutását, mindjárt egy duplával döntötte el a magyar–osztrák sorsát, és azzal is fejezte be a svédek elleni, 5:0-ra végződött meccsen. A húsz mérkőzés közül mindössze négyen nem talált a kapuba, két alkalommal viszont négyszer is eredményes volt. Összesen 29 gólt szerzett a válogatottban, tehát csaknem másfélszeres a meccsenkénti átlaga. Vajon milyen fantasztikus gólmutatót hagyott volna az utókorra, ha mondjuk negyvenszer játszik a válogatottban?Deák Ferenc, a nemzet bombázója 1998. április 18-án hunyt el…