A fiú, aki győzni akart

2004.01.26. 22:35
Címkék
Nekem mindig élni fog.Ha majd újra válogatott meccsre készül a csapat, ha kezet nyújtunk egymásnak a reptéri találkozásnál vagy a pálya szélén, amikor az edzés végén az öltöző felé vonul a csapat, mindig látom őt is.A mosolyát, ahogyan nyilatkozik, a szemét, ahogyan követi a papírt szántó tollat, minden szavára, minden gesztusára figyelve, tudva azt, hogy minden, ami róla szól – egy cikk, egy rövid idézet, egy felvillanás a televízióban – azoknak ad hitet, akik majd azért szurkolnak, hogy sikeres legyen.Ô tudta, mert hiszen a lelke ilyen volt, az ő szolgálata a földön arról szól, hogy örömöt szerezzen – egy csellel, egy góllal, egy fejessel.Nekem és neked mindig élni fog.És bár a most földre hulló sok ezer könnycseppet megint a kegyetlen halál fakasztja, a fájdalmasan üvöltő lelkekből – legyen futballistáé, edzőé, szurkolóé – feltörő vízgyöngyök között mindig kell legyen egyetlen azokból is, ami akkor is megbújt a szemekben, amikor azt nem ez a mélységes mély fájdalom, hanem az öröm csalta ki, és amit csak azok érezhettek, akik gyermekien, őszintén, fanatikusan örültek annak, ha a magyar csatár a kapu előtt magasba emelte a kezét, és boldog eksztázisban ünnepelt – góóól!Nekem, neked és nekünk, mindannyiunknak mindig élni fog.Ha lehunyjuk a szemünket, és csendben emlékezünk magunkban, akkor látjuk őt egy távoli dimenzióban, és ott is mindig ugyanúgy, mint itt, az életben, amíg közöttünk volt, amíg nekünk és értünk játszott: mosolygósan, tettrekészen, boldogan. Ám, ha a fájdalom lesz az erősebb, ha az emlékeink sodrásában a kegyetlen képsor, az ifjú futballistára a pályán lesújtó halál utat tör, akkor csendesítsük le a lelkünket, a gondolatainkat azzal, hogy felidézzük azt a mondatot, amit a halál által legyőzött fiú hagyott itt nekünk, a magunk létével viaskodó életben maradottaknak: "Engem a futball megtanított győzni, és megtanított veszíteni is, és megtanított arra is, hogy az öröm úgyis felülkerekedik a bánaton, és hogy a gól maga a boldogság, a gyógyír minden addigi kihagyott helyzetre…" Fehér Miklós 2000 októberében, egy nagy meccs után, a Litvánia elleni 6–1-es győzelmet hozó vb-selejtezőt követően nyilatkozott így, egy olyan meccs után, amelyen ő három gólt szerzett, és lám, még akkor is szerény és kedves maradt. Mert ő volt az, aki ha sikeres volt, máris előre tekintett, mert újra és mindig győzni akart.Értem, érted – mindannyiunkért…Vincze András
Legfrissebb hírek

Osztrák hokiliga: jól kezdett, de simán kikapott az FTC Grazban

Jégkorong
1 perce

Női NB I: egy gól döntött az Astra–MTK meccsen

Labdarúgó NB I
13 perce

Terepkerékpár: András Péter Patrik ezüstérmes lett az ifjúsági Eb-n

Utánpótlássport
20 perce

Női kézilabda BL: Kuczoráék nyertek hazai pályán, a Brest nem tudta befogni pontszámban az FTC-t

Kézilabda
26 perce

Videó: visszatért a pályára a Tenerife, megható módon emlékeztek Jesús de Miguelre

Spanyol labdarúgás
41 perce

NL: veretlenül zárt Montenegró, Ciprus játszhat a B-ligába jutásért

Minden más foci
1 órája

Vívás: bronzérmes a női tőrcsapat a plovdivi vk-viadalon

Egyéb egyéni
1 órája

NB III: az éllovasok közül a pécsiek megbotlottak Dunaharasztiban

Labdarúgó NB II
1 órája