A II. világégés és a magyar futball – sorozat indul!
Hogy a II. világháború alatt hány magyar labdarúgó-játékos, -edző, -vezető teljesített katonai szolgálatot (beleértve a munkaszolgálatot is) a Magyar Királyi Honvédségben – ebből hányan jártak fronton, hányan vettek részt harci cselekményekben; hányan vesztek oda, sebesültek meg; hányan kerültek hadifogságba, és ott hányan hunytak el végül –, arról nem tudott nyilatkozni a Magyar Labdarúgó-szövetség, valamint a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum sem.
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kebelén belül működő Hadtörténelmi Levéltár és Irattár, illetve a Magyar Olimpiai Akadémia sem tudott szolgálni efféle adatokkal – ilyen nyilvántartással egyik intézmény sem rendelkezik (még megközelítő adataik sincsenek).
„Levéltárunkban csak azokról a labdarúgókról lehetnek adatok, akik a M. Kir. Honvédség tagjaként szolgáltak a háború alatt. A bombázásoknak, a szovjet csapatok erőszakoskodásának áldozatává váló vagy civilként a Szovjetunióba hurcolt labdarúgókról nem rendelkezünk információkkal. Sajnálatos módon a M. Kir. Honvédség személyi nyilvántartásai a II. világháború alatt megsemmisültek. A háború után felállított új nyilvántartásokba csak azoknak a neve került be, akik túlélték a háborút, és visszatértek Magyarországra. Az azóta végbement dokumentum-megsemmisítések miatt számos legénységi állományú hadköteles katonai nyilvántartó lapjait nem őrizzük már, a tiszti állomány esetében azonban jobb a helyzet: azoknak a hivatásos és tartalékos tiszti rangot elérő labdarúgóknak, akik túlélték a háborút, rendelkezésre állnak a tiszti személyi anyaggyűjtői. A háborúban meghalt labdarúgókról a M. Kir. Honvédség veszteségi okmányai között lehetnek adatok, ám ez a mintegy 600 ezer veszteségi kartont tartalmazó nyilvántartás sem teljes, ugyanis azt a hadi események miatt csak 1944 szeptemberéig tudták pontosan vezetni. Az 1944 szeptembere után elesett, megsebesült, eltűnt vagy fogságba jutott katonák többségének neve már nem került bele ebbe a nyilvántartásba” – tájékoztatta a Nemzeti Sport Online-t e-mailben dr. Bonhardt Attila ezredes, a Hadtörténelmi Levéltár és Irattár igazgatója.
„Az első világháborúban elhunyt sportolókról készítettünk egy névsort a korabeli újságok és forrásanyagok alapján az olimpikonok keresése közben. A katonaolimpikonok közül is meg tudjuk adni azoknak a nevét, akik részt vettek a második világháborúban. Ezek között biztosan nincs labdarúgó, hiszen az Aranycsapat hét katonaolimpikonja jöhetne szóba, de ők koruknál fogva még nem harcolhattak, harcoltak ebben az időszakban. A második világháborúban elhunyt olimpikonok és sportolók teljes körű kutatását azonban még nem kezdtük el” – válaszolt e-mailben megkeresésünkre Győr Béla nyugállományú honvéd alezredes, a MOA Tanács tagja, akinek a katonasport, valamint a katonaolimpikonok és az I. világháborúban elhunyt olimpikonok életútja a fő kutatási területe.
SOROZATUNK KÖVETKEZŐ RÉSZÉT 2016. JANUÁR KÖZEPÉN OLVASHATJÁK A SÁROSI TESTVÉREK – A FUTBALLISTA GYÖRGY, A VÍZILABDÁZÓ LÁSZLÓ ÉS A SZINTÉN LABDARÚGÓ BÉLA – KATONAI SZOLGÁLATÁRÓL.
