Gillemot Ferenc (Budapest, 1875. szeptember 11. – Petrozsény, 1916. november 9.) labdarúgó, edző, játékvezető, sportújságíró, a magyar labdarúgó-válogatott első szövetségi kapitánya.
A XIX. század végén kibontakozó sportmozgalmak egyik lelkes, sokoldalú híve, elismert sportoló polihisztora volt. A labdarúgás mellett úszott, birkózott, öklözött, de kedvelte a téli sportágakat is.
Labdarúgásban az első magyar csapat, a BTC tagja, sőt 1897. május 5-én az első hivatalos labdarúgó-mérkőzés résztvevője. 1900-ban a 33 Football Club egyik alapítója, megszervezője. Az első bajnokságban (1901) a Magyar Úszó Egyesület (MÚE) csapat tagjaként lett ezüstérmes.
1897-től segítette a labdarúgás fejlődését. Az első hazai, önkéntes játékvezetők egyike, 1903-tól NB I-es bíró.
1901-ben közreműködött a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) megalapításában, melynek egyik alelnöke, majd 1904-ben főtitkára lett. Emellett 1902 és 1904 között a labdarúgó-válogatott első hivatalos, sokoldalú és alaposan képzett edzője, szövetségi kapitánya volt. Öt mérkőzés után pozitív mérleggel zárt: három győzelem és két vereség fűződik a nevéhez – tudatta az mlsz.hu.
A világ ámult Maradonán, mi, magyarok nem annyira
