Ferencvárosi uralom a magyar Eb-csapatokban
Ha a klubok képviselete alapján nézzük meg a magyar válogatott eddigi öt Európa-bajnoki szereplését (1964, 1972, 2016, 2021, 2024), a képzeletbeli nyertes a játszott perceket és a mérkőzések számát tekintve is egyértelműen a Ferencváros: a statisztika szerint összesen 41-szer léptek pályára és 3409 percet játszottak a zöld-fehér egyesület futballistái a magyar csapat Eb-találkozóin. A Pucz Péter pécsi kollégánk által összeállított adatsor kirajzolja, hogy az öt tornából az első három esetében külön-külön is Üllői úti dominancia jellemezte a válogatottat, 1964-ben a Vasassal holtversenyben. A spanyolországi Nemzetek Európa-kupáján Albert Flórián, Fenyvesi Máté, Mátrai Sándor, Novák Dezső és Varga Zoltán tett hozzá a ferencvárosi számokhoz (Rákosi Gyula nem jutott lehetőséghez), 1972-ben Albert Flórián, Bálint László, Géczi István, Juhász István, Kű Lajos, Szőke István, Páncsics Miklós, 2016-ban Böde Dániel, Gera Zoltán, Nagy Ádám, Pintér Ádám (Franciaországban Dibusz Dénes nem állt be). Három évvel ezelőtt és az idén már az RB Leipzig vitte a prímet a nemzeti csapatban Gulácsi Péternek és Willi Orbánnak köszönhetően. A számítási módszert az infografika alatti magyarázó szöveg rögzíti.
A ferencvárosi Eb-uralom talán nem meglepő, a csapat magyar futballban betöltött meghatározó szerepe és a vonatkozó időszakokban elért sikerei alapján szinte papírforma – az NB I bajnoki címét 1963-ban, 1964-ben, 1967-ben, 1968-ban, valamint 2016-ban, 2019-ben, 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is az együttes nyerte meg. Az viszont talán váratlan eredmény, hogy a Ferencváros mögött a kimutatás második helyén nem a Vasas (1020 játékperc), az Újpest (861 játékperc) vagy valamelyik külföldi egyesület, hanem a Videoton végzett 1279 játékperccel. Utóbbi „mennyiség” csak a 21. századi Eb-ken termelődött, a percszámot Fiola Attila (2021, 2024), Juhász Roland (2016), Lang Ádám (2016), Loic Nego (2021) és Nikolics Nemanja (2021) gyarapította. A hazai klubok közül az említett négyes mögött következik sorrendben a Budapesti Honvéd, az MTK, a Szombathelyi Haladás, a Diósgyőr, a Puskás Akadémia, a Debreceni VSC és a Mezőkövesd. A tizenegy magyarországi egyesület mellett huszonkilenc külföldi adott labdarúgót a magyar válogatott Eb-szerepléseihez, percszám alapján a magyar légiósok formájában a német (2865 játékperc), az angol és a lengyel (841-841 játékperc), illetve a török bajnokság (640 játékperc) nyújtotta a legnagyobb segítséget.
Érdekesség, hogy az idei németországi az első kontinenstorna, amelyre három különböző földrészről is érkeztek pályára lépő játékosok a magyar válogatottba. Bár a mérkőzésszám és a játékoskeret mérete, a cserelehetőségek száma is léptékekkel nőtt az idők során, szembeötlő, hogy míg 1964-ben öt, 1972-ben négy klub képviseltette magát aktívan a nemzeti csapatban, addig 2016-ban már 16, 2021-ben 13, 2024-ben pedig 17.
A labdarúgás átalakulását, a nemzetközi nyitást pontosan jelzi, hogy míg 1964-ben és 1972-ben – a korabeli politikai rendszer jellegéből fakadóan is – csak magyarországi egyesületek, sőt érdekes módon kizárólag budapesti csapatok (Budapesti Honvéd, Ferencváros, MTK, Vasas, Újpest) szolgáltatták a válogatott aktív játékosait, 2016 óta megerősödött, majd fölénybe került a külföldi részleg. A merítési tendenciákat nézve figyelemre méltó, hogy játékpercek tekintetében 2016-ban még fölényben volt az NB I a külföldi ligákkal szemben (2073 játékperc a 1887-tel szemben), az előző két tornán azonban már fordított volt a reláció: 2021-ben 882 „NB I-es” játékpercre jutott 2088 „külföldi” játékperc, 2024-ben pedig tovább torzult az arány, 544 játékpercet hozott az Eb-re labdarúgói révén a hazai, míg 2426 játékpercet minden más bajnokság.
