Észrevétlen őrségváltás – Borbola Bence jegyzete

Van valami beszédes abban, amikor a szövetségi kapitány a felkészülési mérkőzés előtti sajtótájékoztatón nem elsősorban a taktikáról beszél, hanem a mentalitásról. Marco Rossi a Görögország elleni keddi meccset megelőzően sem próbálta eladni a szokásos udvarias közhelyeket, inkább világossá tette, hogy a Szlovénia elleni 1–0 után már magasabban lesz a léc, a mostani görög válogatott erősebb a szlovénnál.

Ez önmagában is fontos mondat. Nemcsak azért, mert a görögöknél valóban több a nemzetközi szinten is jegyzett futballista, hanem mert Rossi láthatóan nem akarja, hogy a sovány, de hasznos győzelem után bárki hamar elégedetten hátradőljön. Az olasz tréner egyik legnagyobb erénye éppen az, hogy nála a siker sohasem altató, inkább újabb követelményt képez. Most sem azt hangsúlyozta, hogy győztünk szombaton, hanem azt, hogy a válogatottnál csak a hozzáállás lehet állandó, anélkül kanyit sem ér az egész.

Ezért volt árulkodó, mennyit beszélt Schön Szabolcsról és Bárány Donátról. Nem köréjük akart mítoszt kialakítani, hanem világossá tette, mit becsül sokra egy-egy játékosban. A hitet, hogy minden labdáért érdemes elindulni. A hajlandóságot, hogy az ember újra és újra beleálljon a párharcokba, akkor is, ha abból nem feltétlenül lesz gól vagy taps. Ez nem egyszerű dicséret, inkább a számára fontos kapaszkodó. A magyar válogatott az elmúlt években akkor volt igazán szerethető és versenyképes, amikor nemcsak szervezett volt, hanem kellemetlen is. Ráugrott minden második labdára, a párharcai nem udvariasak, hanem csökönyösek voltak, amikor az ellenfél azt érezte, a magyar játékosok az első perctől az utolsóig terhet jelentenek…

A sajtótájékoztató másik emlékezetes félmondata talán ennél is világosabban jelezte, mi a kapitány szempontrendszere. Amikor arról beszélt, hogy bizonyos futballistáknak még várniuk kell (Csinger Márk), mások pedig akár kezdők is lehetnek (Redzic Damir), abból az derült ki, nála továbbra sincsenek ajándék percek. Ez ennek a csapatnak a komolyságát mutatja, hogy aki bekerül, annak nem csupán helye van, hanem feladata is.

A keddi meccs ezért lesz több szokásos tavaszi gyakorlásnál. Nem az a kérdés, mennyire áll össze a játék március végén, hanem hogy milyen ütemben formálódik a következő magyar válogatott. Mert közben, szinte észrevétlenül zajlik az őrségváltás, Tóth Alex, Vitális Milán, Redzic Damir, Szűcs Tamás, Schön Szabolcs, Baráth Péter, Csinger Márk, Yaakobishvili Áron mind készen állnak a bevetésre. Nem egyik napról a másikra, nem hangos forradalomként, hanem lassan, fokozatosan zajlik, ahogyan az egészséges generációváltások történnek.

Kedd este talán már az új válogatott kontúrjait láthatjuk.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!