Nagy ember a kispályán – hetvenéves lett Kozma Mihály

DEBRECENBEN LÁTTA MEG a napvilágot 1956. november 7-én Kozma Mihály, születésnapja 32 éves koráig, azaz 1988-ig hivatalos ünnepnapnak számított Magyarországon a „nagy októberi szocialista forradalom” évfordulója miatt.

„A huszadik század legnagyobb tragédiája, hogy nem az Auróra cirkáló süllyedt el, hanem a Titanic” – foglalta össze egyetlen mondatban a futsal immár hetvenéves magyarországi atyja, mit is gondol az egykori piros betűs ünnepről.

Szabadidejében mindig kiemelt szerepet játszott a futball, előbb grundon, aztán szervezett formában, a Debreceni Sportiskolában.

„A DSI első korosztályának voltam a tagja, többek között Herczeg Andrással, a Loki későbbi sikeredzőjével játszottam egy csapatban. Akármerre jártunk, a labda, a játék része volt az életünknek, így jött a nagypálya után kisebb játéktér. Magyarországon akkor mindenhol öt plusz egyben kispályáztak, ehhez képest forradalmi volt, amikor megismerkedtünk a futsallal, amelyben a kapuson kívül négy mezőnyjátékos szerepel. Ahogy kipróbáltuk, lassan kezdtünk rájönni, mi a futsaltaktika, hogyan kell dolgozni a szakágban. Támadni, ugye, mindenki tudott, a megfelelő védekezést kellett elsajátítani. Fontos, hogy a létszámfölényeket tudatosan kell lejátszani, hiszen ami támadásban emberelőny, az labdavesztés esetén hátrány. Itt nagyon gyors az átmenet oda-vissza, ezért igényli a tudatos játékot. Nem véletlen, hogy a világon sok helyen a futsallal alapozzák meg a nagypályás játékot.”     

Első futsalcsapatával, a DVSC Great Toursszal feljutott az első osztályba, majd ott azonnal bronzérmes lett. A futsal időközben egyre inkább terjedt Magyarországon, s amikor 1997-ben Mucha Józsefet nevezték ki szövetségi kapitánynak, őt kérte fel segítőjének.

„Szerencsém volt, mert Józsinak szüksége volt valakire, aki ismeri a vidéki csapatokat, játékosokat, ezért gondolt rám. Remekül tudtunk közösen dolgozni, s azóta is nagyon jó barátok vagyunk. Aztán 2003-ban én lettem a kapitány.”     

Kozma Mihály összesen 220 mérkőzésen ült stábtagként a magyar válogatott kispadján, ebből 132 alkalommal szövetségi kapitányként. A nemzeti együttes pedig évről évre eredményesebb lett. Irányításával bekerült a világranglista első tíz helyezettje közé, míg 2007-ben a Brazíliában megrendezett Világkupán történelmi sikert elérve a negyedik helyen végzett.

Akármerre járt, siker kísérte munkáját. Idehaza aranyérmes és kupagyőztes lett a berettyóújfalui Mezei-Vill és a Győr csapatával, Székelyudvarhelyen pedig román bajnokságot és kupát nyert.
A székelyföldi és a győri évek után honvágya volt, hazatért Debrecenbe, és a helyi sportiskola (DSI) labdarúgó-szakosztályának lett a vezetője. „Mellékesen” persze futsalt is oktatott a DSI-nél, nem is akárhogyan. Ebből a csapatából válogatottságig jutott Tóth Attila, Faragó Ádám, valamint a grúzok elleni vb-selejtező hőse, Szabó Lajos is.

Bár 2023 óta nyugdíjas, továbbra is dolgozik a DSI-nél, szabadidejében könyveket ír.

Ha pedig megkérdezik tőle, hogy van, jön a válasz, amelyet Nyilasi Tiborék levédettek: „Aggasztóan jól.”     

Reméljük, még nagyon sokáig!