Turi: Risztov ugrásra kész

Turi György, a Spartacus vezetőedzője, Risztov trénere amondó, nem kell félni, július végén, a berlini Európa-bajnokságon még ennél is jobb lesz a Hódmezővásárhelyről származó ifjúsági Európa-bajnok.
– Nem készültünk külön a zágrábi versenyre, badarság is lett volna, arra volt jó, hogy megnézzük, hol is tartunk. Egyet biztosan tudok: a mostaninál mindenki, így Risztov Évi is jobbat fog úszni Berlinben – mondja Turi György.
– Számoljunk csak: három számban világranglista-vezető, ha csak egyben marad az élen az Eb-n, már jól jártunk.
– Babonás vagyok, érmekről ne kérdezzen. Annyit mondhatok: olyan célokat tűzött ki maga elé, amelyről még én sem tudom lebeszélni. Bármennyire fiatal és rutintalan, már ugrásra kész, bármire képesnek tartja magát. Meg kell, hogy mondjam, teljes mértékben egyetértek vele. Tavaly, a fukuokai világbajnokságon hatodik lett kétszáz pillangón. Sírva fakadt, mert már ott érmet akart nyerni, pedig akkor mindez távolinak tűnt. Most egyáltalán nem az. A legnagyobb gondom, hogy a négyszáz gyors és a kétszáz pillangó egy napon lesz Berlinben. A kettő pedig együtt sok.
– Melyiket adják fel?
– Nélküle nem döntök, de én a kétszáz pillangó mellett tenném le a voksomat.
– Mi a Risztov-titok? A munkabírásáról korábban is ódákat zengtek az érdekeltek, ám gyanítható, mindez kevés lenne ahhoz, hogy jelenleg három számban is ő diktáljon a világon.
– Évi ideális tanítvány, bármit megfogad, és vakon megcsinálja. Ebben az évben rengeteget változott. A munkájával korábban sem volt gond, sőt, ám idén már más a szemlélete. Sok úszó, ha a teljesítőképessége határán mozog edzésen – emberek vagyunk – hisztizni szokott. Ô is ilyen volt, mostanában viszont a legkisebb jelét sem adja, ha már nehezen bírja. Befelé morog, és ha valami nem sikerül az edzésen, akkor nem a világot, magára mérges. Egerszegi Kriszti volt ilyen az edzéseken. Ha nem úszta meg a szintet, magát büntette és még keményebben állt oda a következő hosszhoz. Néha megesik, hogy feszültségoldásképpen olyan edzésidőket kérek, amelyek már-már teljesíthetetlenek. Van aki nevet, más mosolyog, ő megússza… Talán ennyi a titok. Boldog vagyok, hogy Évi ilyen szépen fejlődik, de Zágrábban ugyanakkora örömet szerzett például Kovács Ági is. Idén ez volt az első nagymedencés versenye. Sokkal többet adott, mint várni lehetett. Ô az a típus, aki napról napra egyre jobban kisimul, meggyőződésem, a berlini Európa-bajnokságon szokásához híven ismét a maximumot hozza majd ki magából. Lehiggadt, igazi profi, aki tudja, hogy mi kell a sikerhez. Vagy itt van Güttler Karcsi. Zágrábban ötven mellen országos csúcsot úszott. Szombaton volt harmincnégy éves, tehát immár a harmincötödikben jár. Matuzsálem, aki még mindig képes a saját legjobbján faragni. Példaértékű, sok úszó tizennyolc évesen jut el oda, hogy úgy érzi, ez a határ, többet nem képes hozzátenni. Tudom, hogy sokan azt mondják szakmán belül, hogy minek erőlködik, hiszen úgysem lesz már olimpiai bajnok. Tényleg nem lesz, mégis, az én szememben ő hős, a kitartása, az emberi hozzáállása mások fölé emeli.
– Risztov, Kovács, Güttler. Nem lehet nehéz dolga a medence partján…
– Nehogy azt gondolja. Mindig van, aki tönkreteszi az idegeimet, de ez a szakmával jár, amúgy pedig, ők sem voltak mindig ilyenek. Egyébként arra vagyok a legbüszkébb, hogy most tényleg csapata van a Spartacusnak. Korábban azt mondták van egy Egerszegijük, egy Güttlerük, később egy Kovács Ágijuk, de csapatuk nincs. Jelentem, most van. Kilenc spartacusos lesz ott a berlini Európa-bajnokságon. Nem csak létszámában, minőségében is átlag feletti csapatunk van.