Sikeres bemutatkozás

Nyon, Svájc.Szerdán húszéves rekordokat döntött az időjárás, hiszen az elmúlt két évtizedben soha nem mértek 34 fokos forróságot errefelé.Vagyis akár nyaralásra is alkalmas lehetne a Genf közeli kisváros, szerda délután azonban sortban és fürdőruhában rohangáló családtagok helyett öltönyben és nyakkendőben izzadó sportdiplomaták lepték el a várost. Legtöbbjük az európai szövetség (UEFA) székházába igyekezett, ahol a kandidáló országok képviselői személyesen is benyújtották a 2008-as Európa-bajnoki pályázataikat. Köztük volt természetesen a hatfős magyar küldöttség is: a pályázat sikeréért felelős Makray Balázs és Huszár István mellett Bozóky Imre MLSZ-elnök, Puhl Sándor alelnök és Berzi Sándor főtitkár, valamint Szöllősi György, a szövetség sajtófőnöke.A magyar delegáció érezhető feszültséggel várta a legújabb megméretést, ám az izgalom az UEFA székházába érkezve azonnal elmúlt.És nem csupán a csillogó-villogó üvegpalota, a Genfi-tó partján fekvő Európai Labdarúgás Házának látványa miatt, hanem mert az első perctől érezhető volt: a magyarok az egyik legprofibb pályázatot nyújtják be. A hivatalos ceremónia előtt a székház alagsorában tetszés szerint válogathattak a meghívottak a hét pályázó (a rend kedvéért: Ausztria és Svájc, Bosznia-Hercegovina és Horvátország, Görögország és Törökország, Magyarország, a skandináv államok, Oroszország, valamint Skócia és Írország) különböző bemutatkozóanyagai között, és a magyar anyagok profizmusára már ekkor is többen utaltak.
Aztán Gerhard Aigner UEFA-főtitkár szép sorban szólította az egyes pályázók képviselőit, hogy a hivatalos dokumentumok átadása előtt öt percben mutassák be terveiket.
Persze a verseny nem most dől el, sokkal inkább az elkövetkező fél évben, amikor az UEFA végrehajtó bizottsága igyekszik teljes alapossággal megismerni a terveket, hogy december 13-án döntést hozzon.
Mi azért kezdhetünk bízni abban, hogy ez a tizenhármas szám most szerencsét hoz majd…
Mert bár e sorok írója természetesen némi elfogultsággal nézte a pályázatokat, a hivatalos ceremóniát követően azonban több újságíró is úgy vélte, hogy – természetesen saját országa mellett – a magyarok indulhatnak a legjobb eséllyel.
S hogy miért is?
Úgy hírlik, a nemzetközi szövetség illetékesei szívesen látnának egy országot rendezőként, márpedig a hetesből csak Oroszország és Magyarország lenne hajlandó egyedül megszervezni az Eb-t. Az pedig tudott, hogy az orosz szurkolók elmúlt időszakbeli botrányai – a Japán elleni vb-vereséget követően randalíroztak a huligánok Moszkva utcáin – nem kedvez a riválisnak. Ráadásul a két ország kormányzata hozzáállásában is nagy a különbség, hiszen míg az orosz kabinet csak némi huzavona után vállalt garanciát, a magyar pályázat fontos pontjaként szerepelt és szerepel továbbra is az állami támogatás. Olyannyira, hogy egy, a magyarok által készített és Nyonban levetített videofelvételen Jánosi György gyermek-, ifjúsági és sportminiszter kijelentette: a kormány minden anyagi és erkölcsi támogatást megad a pályázat készítőinek.
Előadónk, Makray Balázs hangsúlyozta, hogy az 1976-os Eb-t kivéve, amikor Jugoszlávia adott otthont az eseménynek, mindig nyugat-európai ország rendezhette a kontinensviadalt, márpedig a 2004-ben az EU-hoz csatlakozni szándékozó Magyarország diadala "az új Európa sikere is lenne”.
Gerhard Aigner főtitkár a hét pályázó meghallgatása után elmondta, Magyarországot gyorsan fejlődő országnak tartja, érzi az ambíciót és a lelkesedést a magyar kandidálás mögött. Ennek ellenére a sportdiplomata nem lépett ki szerepéből, s nem felejtette el megemlíteni, hogy jelen pillanatban hazánknak is csupán egyhetednyi esélye van az Eb-pályázat sikerére.
Azért a többi kandidáló országról sem szabad megfeledkezni, és bár jelenleg jól állunk, a következő fél évben még sok munka vár a szervezőkre: szeptember 23. és 27. között például a végrehajtó bizottság – e testület tagjai döntenek majd a végső győztesről – döntését megalapozandó az UEFA szakembereinek egy csoportja Magyarországra látogat. Az úgynevezett inspekciós bizottság a helyszínen is feltérképezi az országokat – körútjuk során minden pályázóhoz ellátogatnak –, azelőtt, hogy decemberben határozat születik. E bizottság tagjaival kapcsolatban Aigner megemlítette, nagyon sok múlik azon, mit tapasztalnak majd.
Ennek ellenére nyugodt szívvel kijelenthető, hogy ez a szerda délután magyar szempontból különösen jóra sikeredett, igazolja ezt az a rengeteg gratuláció is, amiket a vetélytársaktól kaptak delegációnk tagjai.
Reménykedhetünk tehát, hogy bár a pályázatért felelősök eddig is rengeteget dolgoztak, az igazi munkát majd csak december tizennegyedikén kezdhetik meg…