Brazília: A szegénység az ellenfél

Az ezúttal 26 csapatos mezőnyből nehéz lenne megmondani, hogy melyik gárda számít a legesélyesebbnek a végső sikerre. A brazil labdarúgás talán legmélyebb gazdasági válságában egyetlen klub sem tud olyan anyagi feltételeket felmutatni, hogy akár még az otthon játszó legjobbak közül is egyszerre többet tudjon a keretében. Ugyanezen ok miatt az alsóházban sincsenek "esélyesek”, a szaksajtó szerint egyáltalán nem lenne meglepetés, ha egy, esetleg több tradicionális egyesület hagyná el az élvonalat.
Latolgatások azért persze vannak: a Corinthians, Palmeiras paulista kettős mindig esélyes, rajtuk kívül az idei Libertadores-kupa elődöntőjében elvérző Gremióval, illetve a fiatal, de már örökös ezüstérmesnek elkönyvelt Sao Caetanóval (a csapat második lett az elmúlt két évben az országos bajnokságban és most a Libertadores-kupában is) lehet igazából számolni. Nagy talány, hogy mit mutat a tavaly üstökösként aranyérmet nyerő Atlético PR, valamint a fennállása századik évfordulóját ünneplő Fluminense.

Ez utóbbi klub annyi előnnyel indulhat a többiekkel szemben, hogy soraiban tudhatja az ország egyik legjobb csatárát, Romáriót. Ugyan erre sokan csak legyintenek, és azt mondják, Baixinho (Kicsi) jelenléte nem erősíti a csapatszellemet, de azért a Flamengónál még mindig azért keseregnek, hogy nem volt pénzük a szerződtetésére.
Szintén a szegénység kontójára írható a rendezés körül kialakult kaotikus állapot. A Caxias és a Santa Cruz ugyanis a bíróságon harcolta ki a jogot az első osztályú szereplésre, a szövetségnek viszont sikerült kieszközölnie, hogy csak 26 csapatos legyen a sorozat, így az inkább csak veszteségeket termelő két kiscsapatot egyszerűen lepöckölték a színről.
Essen szó a lebonyolításról is, hiszen Brazíliában ez sem egyszerű ügy. A mostani szisztémában az alapszakasznak nekivágó alakulatok mindegyike játszik mindenkivel, de csak egyszer, ezt követően az első nyolc helyezett a rájátszásban folytathatja. Azonos pontszám esetén nem az egymás elleni eredmény, de még csak nem is a gólkülönbség számít, hanem a több győzelem (ezután jön a gólkülönbség, majd a több lőtt gól, és végül az egymás elleni eredmény – ha így sincs döntés, jöhet a sorsolás). A nyolcaddöntőtől a döntőig oda-vissza vágó alapon mérkőznek a csapatok (az a gárda játssza otthon a visszavágót, amelyik az alapszakaszban jobban teljesített), azonban előírás, hogy az együtteseknek legalább 20, a fináléban pedig 30 ezres stadionjuk legyen. A két döntős gárda automatikusan indulhat a 2003-as Libertadores-kupában, míg az alapszakasz utolsó négy helyezettje kiesik.