Posztot váltott a center

Az elmúlt esztendőhöz hasonlóan megint csak későn dőlt el Tomanóczy Tibor sorsa. A válogatott center ameddig tudott, kivárt, napi kapcsolatban volt menedzserével, hogy végre kiderüljön: továbbra is külföldön folytatja-e pályafutását vagy visszatér Magyarországra. Nos, immár végeredménynyel szolgálhatunk: Toma nem hagyja el szabadsága lejártával sem Magyarországot.
– Most már biztos, hogy Kaposvárott röplabdázom a következő idényben – árulta el a középjátékos, aki az elmúlt négy esztendőben Olaszországban és Görögországban ütötte a labdát. – Korábban három évig voltam a Kaposvár csapatának tagja, kétszer nyertünk bajnokságot, háromszor kupát, és akkoriban választottak itthon az Év játékosának. Vagyis sok szép élmény köt ide, szívem csücske a város, itt van lakásom is.
– Akadt másik hazai ajánlata is. Miért nem fogadta el a barcikaiak invitálását?
– Annyival nem ígértek többet a borsodiak, hogy odamenjek játszani.
–Kicsit furcsállom a döntését, hiszen a somogyiak keretében ön már a negyedik center. Nem tűnik ez feleslegesnek?
–Most akkor elárulom, hogy nem centerként, hanem kettesütőként igyekszem segíteni a csapatot. Mondhatnám, csábítóan új kihívás elé nézek.
– Igen ám, de ezzel elveszíti biztos helyét a válogatott kezdő hatosában, hiszen ha az egész szezonban feladóval átlóban szerepel, nehéz lesz visszaállni a régi pozícióba. Ez nem zavarja?
– Erről megvan a véleményem, de az nem publikus. Elég legyen annyi, hogy nem esek emiatt kétségbe, nem zavar. A lényeg, hogy most százszázalékos akarattal szeretném szolgálni a klubomat.
– Mennyire jelent csalódást, hogy nem kelt el külföldön?
– Tudomásul kell venni, hogy a feladók után a centereknek a legnehezebb szerződéshez jutniuk külföldön. A menedzserem szerint nálam nagyobb nevek is lógnak a levegőben, elsősorban az ő eladásukra koncentrál – ezt én nem tudtam megvárni. Anyagilag természetesen rosszabbul járok, de minden más szempontból a lehető legjobb helyre kerültem.