Nem könnyű esti sértés

Azt mondja egy telefonáló, hogy neki már nagyon elege van. Elege van abból, hogy a Rednic nevű futballistát pénztárgépszalaggal próbálják fejen dobni, aztán elege van abból, hogy több száz ember zsidózik vicsorogva a kerítést rágva, végül unja már azt is, hogy tele gatyával kell kimennie a stadionokba – ezért aztán a hitközség nevében beperli a rendőrséget, a rendezőséget, a Ferencvárost, a Fradi-tábort meg úgy általában mindenkit, aki köpködi a szotyihéjat a futballmeccseken. Igaz, hogy nevezett Rednic nevű futballista hosszasan morfondírozott, vajon érdemes-e a fűben hemperegnie a feje előtt elsuhanó szalag miatt, avagy hősiesen elvégezze a bedobást, de ez valóban csak részletkérdés, a lényeg ugyebár a többin van. A zsidózáson, a cigányozáson, a gyűlöletkeltésen.Pedig előrelépés kétségtelenül van, hiszen a nagy derbik alkalmából már elmaradoznak a korábban dívott huncutságok: mostanában nem szokás rendőrlovat égő cigivel fenéken szurkálni, állva maradnak a siófoki kukák, és a Megállni tilos!-tábla sem indul meg a hatóság emberei felé. Persze azért a helyzet korántsem idilli: nem is olyan régen a metróban vertek meg egy Fradi-sálat viselő tizenéves kissrácot; edzőmeccsen egy rokkantnyugdíjas bácsit, de ez sem személyes, pusztán megszokásból történik.Most, hogy már néző sincs, aki verekedjen, a néhány tucatnyi hangoskodó problámáját is meg kellene oldani. A szurkolók ebben aligha lesznek partnerek, mert milyen jó buli az, hogy ész nélkül lehet mindenféle ocsmányságot üvöltözni, még az sem baj, ha nem tudjuk, mit is ordibálunk. Ha meg valaki véletlenül visszaszól, annak megtorlás nélkül ki lehet tépni a nyelvét.Marad a rendőrség, a törvényi szabályozás. Na, de miféle elrettentő büntetés az, hogy a nyilaszászlót lóbáló atyánkfia másnap már nyugodtan szórakoztathatja haverjait egyéjszakás előállításának sztorijával, néhány héttel később, a tárgyaláson pedig kap egy megrovást vagy kifejezetten minősített esetben egy csekket néhány tízezer forintról.Az uszító személyek ellen tehát egyelőre nem lehet mit tenni – más kérdés, hogy a klubok ellen sem. Mert eddig ugyebár az volt a képlet, hogy amelyik csapat szurkolói valami galádságot követtek el, az szépen fizetett százereket, néha milliókat, egy másik MLSZ-elnök idején pedig egy-egy stadiont be is zárattak. Ez utóbbi sem volt túl üdvözítő megoldás, hiszen állítólag ez a futball nevű játék a nézőkért van, de annyit legalább elértek az illetékesek, hogy a zárt kapus meccsek alatt csend lett. Ám a klub elleni komoly retorzióra sincs esély, mert most már kitalálták, hogy álszurkolók járják a pályákat, akik azért veszik meg a kétezerforintos jegyet a meccsre, hogy primitív viselkedésük miatt jól megbüntessék a rendező klubot. Ne lepődjünk tehát meg, ha legközelebb mondjuk száz újpesti fanatikus zöldre sminkeli magát, bemagol két Fradi-indulót, megtanulja a kezdőcsapat plusz Garami nevét, és a Dunaferr elleni derbin elkezdi zsidózni Alexet. Ezt hallva természetesen az is elképzelhető, hogy vasárnap este kigyúrt fradistának öltözött, Zavadszky góljánál hangos zokogásban kitört MTK-drukkerek küldték az auschwitzi vonatra saját magukat, hátha egy jót tudnak rúgni így a Ferencváros költségvetésébe.Amíg efféle okoskodásokkal áltatjuk magunkat, amíg a klub házi tévéje saját szurkolói gyomorforgató viselkedése helyett két hazai védő passzolgatását mutatja, amíg lehetetlen megfelelően büntetni a Mussolinit éltető urakat, addig ne nagyon akarjunk mi normális viszonyokat a magyar fociban. A jelek szerint sajnos ott tartunk, hogy a magyarországi antiszemitizmust a futballban egyetlen módszerrel lehet megszüntetni – ha kizárják az MTK-t.