Győzelem sziporka nélkül

A Dunaferr reményeit táplálta, hogy Urfi Csaba felépült sérüléséből, és csapata rendelkezésére állt. A tavaly még Dunaújvárosban szereplő Vitalij Morozov fokozott elánnal vetette magát a küzdelembe, és három gyors ponttal tudatosította a pirosakban, hogy új kenyéradóját is hűségesen szolgálja. A barcikaiak állandósuló két-hárompontos vezetése dacára, figyelmeztető jelként lehetett értékelni több nyitásrontást. Tóth Tibor ugyanakkor két labdát is könnyelműen elhibázott, ami "kisegítette” a nem túlságosan meggyőző Oravec-legénységet.
A második játszmában Jánosi Gábort folyamatosan lesáncolták, aztán egy barcikai helytartási, majd egy elemi hiba miatt négy ponttal megugrottak a vendégek. A Vegyész tanácstalanná vált, a másik oldalon viszont Mózer Zoltán szaporázta a nagyüzemi termelést. A hazai bakik számát növelendő Bencsik Zoltán kétszer is rosszul fogadott, majd a pályára vezényelt 16 és fél esztendős Németh Szabolcs igazolta tehetségét két ügyes ponttal. Végül Morozov ragadta magával csapatát, és a négypontos hátrányból kétpontos előnyt kovácsolt keményen helyezett nyitásaival. A Vegyész teljesítménye a mezőnyben is feljavult, még a vendégek a nagy ziccereket is pályán túlra püfölték.
A harmadik játszmában a dunaújvárosiak kezdtek jobban, de a lendület csak a hetedik megszerzett pontig tartott. A barcikaiak a hálónál határozottabbá váltak, ügyesen váltogatták a széleket, és a hajrában már néhány látványos figurát is bevetettek. Ekkor a hazaiak blokkja is úgy működött, ahogyan azt Daniel Oravec edző eltervezte a mágneses táblán. A várt nagy csata elmaradt, a tavalyi ezüstérmes revánsot vett ellenfelén, és közepes színvonalú, hullámzó mérkőzésen biztos győzelemmel örvendeztette meg lelkes híveit.

Mestermérleg:
Daniel Oravec: – A balul sikerült Nyíregyháza elleni találkozó után ezúttal már valamivel felszabadultabban játszottunk, de még mindig csak küszködtünk. Játékosaink idegesen, de nagyon nagy akarással és lelkesedéssel játszottak, ez eredményezte sikerünket.
Ruffing Péter: – Lélektelen játékkal képtelenség nyerni. A hazaiak elaltattak bennünket, felvettük azt a ritmust, ami nekünk nem fekszik, és ez eldöntötte a mérkőzést. A második játszmában voltak lehetőségeink, de nem tudtunk élni az alkalommal.