Edi Orioli rutinos rókának számít a "szakmában . Ez lesz a tizenötödik Dakarja, ezek közül egyen már indult autóval, ám akkor (1993-ban) nem volt túl szerencsés. Most azonban bízik a sikeresebb végkifejletben, bár tudja, hogy ez az autó nem éppen testhezálló számára és nem ez az, amellyel esetleg a francia Hubert Auriolhoz hasonlóan a motor után kocsival is győzhetne.
– Autóval könnyebb lesz a Dakar?– Abból a szempontból biztosan, hogy motorosként egyedül kell a navigációra és a gyorsaságra figyelni, az autóban pedig két ember látja el ugyanezt a feladatot. Ráadásul én jól ismerem a sivatagot, tudom, miként kell teljesíteni egy hatszáz kilométeres speciálist, tudom, hogyan menjek fel egy hatalmas dűnére és miként jöjjek le róla. – Nem sajnálja, hogy az idén a mezőny nem érinti Szenegált?– A dakari cél lenne az igazi, de ez a verseny már rég nem a földrajzi helyszínekről szól, hanem a háromhetes sivatagi küzdelemről. – Az afrikai országok közül melyikben lesz a legnehezebb autózni?– Biztos vagyok benne, hogy Líbiában. Az ottani szakaszok lesznek a vízválasztók.– Milyen tanácsot adna Kis Sándornak?– A legfontosabb, hogy ne a helyezést tartsa szem előtt, hanem szépen, lassan, körültekintően autózzon. Ez ugyanis a célba érkezés titka a Dakaron. Ja, és ne veszekedjen a navigátorával, mert verseny közben az összhang nagyon lényeges. Remélem, mindketten ott leszünk az egyiptomi célban és akkor visszatérhetünk a siker titkára...
Legfrissebb hírek
