Bianchi ismét a Bocánál

A Virrey azaz az Alkirály visszatérését világgá röpítő hír hallatán már-már karneváli ünnepségeket rendeztek Argentínában. Az öröm azért is érthető, mert Bianchit csak hosszas csábítások után tudta megszerezni a gárda. A tréner a Clausura után nemet mondott a felkérésre, majd felvetődött, hogy Mexikó vagy Chile szövetségi kapitánya lesz, végül pedig a Barcelonával is hírbe hozták. December 5-én aztán hatalmas fordulat állt be: Bianchi leült tárgyalni a Boca vezetőivel. Eleinte nagyon távolinak tűnt az egyezség. Maurício Macrí klubelnök csak kétéves szerződést és évi 900 ezer dollárt kínált a trénernek – a Barca mindkettőt überelte –, ráadásul nem akart hozzájárulni, hogy Bianchi pályaedzőt, erőnléti edzőt és orvost hozzon magával. Végül mégis az elnöknek kellett engednie, mert a Boca igazgatótanácsa illetve a szurkolók képviselői egyöntetűen azt akarták, hogy Bianchi váltsa fel a kispadon Oscar Tabárezt. Végül létrejött az egyezség, egyrészt azért, mert Joan Gaspart, a Barca presidentéje továbbra is Louis van Gaalnak szavazott bizalmat, másrészt pedig azért, mert a Boca teljesítette Bianchi követeléseit (hároméves szerződés, évi 1.1 millió dolláros fizetés). "Beváltottam az ígéretemet, hiszen amikor 2001. december tizenhatodikán elhagytam a Boca Juniorst, megfogadtam, hogy egyszer biztosan viszszatérek. De azt nem gondoltam volna, hogy ilyen gyors lesz a viszontlátás. Nagyon boldog vagyok, hiszen a családomhoz térek vissza” – nyilatkozta Bianchi. A tréner nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy visszatérése első évében a csúcsra vezesse az arany-kéket. Korábban ez Mario Fortunatónak, José D’Amicónak, Adolfo Pedernerának, Alfredo Di Stéfanónak, Juan Carlos Lorenzónak, Silvio Marzolininek és Oscar Tabáreznek sem sikerült…