Torna - a kapitány és a kesztyűs kéz

Alig jutott szusszanásnyi (nem egészen egy hónap) idejük legjobb honi tornászainknak, hétfőn ismét leutaztak Tatára, és nekifogtak a háromhetes alapozási időszaknak. Jelenleg csak öt versenyző, Detrői Zoltán, Gál Róbert, Magyari Zsolt, a névnapját Tatán ünneplő Lőrik Attila és Takács Árpád "élvezi” az edzőtábor vendégszeretetét, a novemberi debreceni világbajnokságon gyűrűn aranyérmet szerzett, nem mellesleg olimpiai bajnok Csollány Szilveszter csak egy hét múlva csatlakozik a többiekhez.– Egyelőre az az időszak zajlik, amikor megpróbálunk visszarázódni a régi kerékvágásba, amikor újra felvesszük a ritmust – mondta Vereckei István szövetségi kapitány. – Tulajdonképpen azt kaptam, amire számítottam. A fiúk egy kicsit nyűgösek, súlyfelesleggel küzdenek, de ha az edzéstervet nézem, hamar eltűnnek majd azok a pluszkilók és ismét a régi formában tetszelegnek majd.– Ennyire keményen fogja majd őket?– Muszáj. Az idén olimpiai kvalifikációs világbajnokság lesz az Egyesült Államokban, ezen a viadalon múlik majd, hogy csapattal indulhatunk-e az athéni játékokon. Bár ahogy a jelenlegi helyzetet nézem, lehet, hogy az idén is érnek majd kisebb meglepetések. Jordanov Krisztián még mindig sérült, és egy hónapra elutazott Angliába a szüleihez, és egyelőre kérdéses még a jövője. Király Rolandról, akiről eddig azt tudtam, hogy egészséges, olyan hírek érkeztek, hogy porcműtét előtt áll. Fekete Levente az elmúlt évhez hasonlóan Franciaországban készül… Szóval pillanatnyilag hat ember van, akit szemmel tartok. És természetesen még a juniorok, akik bár az idén többször is együtt készülnek majd a felnőttekkel, most nem jöttek el Tatára.– Miért? – Ôk már korábban megkezdték az edzéseket, már a szerekkel dolgoznak, és erre most az edzőterem felújítása miatt Tatán nem nyílik lehetőségük. Bár már régóta ígérik, a munkákat még mindig nem kezdték el, így azt sem tudom, mikor tudjuk elkezdeni az elemek gyakorlását. A szereket nem tudjuk felállítani, így egyelőre csak úszunk, erősítünk és olykor focizunk egy kicsit. – Ez így első hallásra nem is tűnik olyan rettenetesnek. – Azért abban biztos lehet, hogy nem fogok kesztyűs kézzel bánni velük!