Csúcsforma és nézőcsúcs

– Péntek délután tartottunk egy versenyzői eligazítást, ami a raliban ilyen formában nem szokványos. Reméljük, ennek is szerepe volt abban, hogy a társaság nagyon fegyelmezetten viselkedett az egész verseny folyamán.
– Néhány nézőről ugyanez nem mondható el.
– A szurkolók között mindig akad egy-két renitens, és a rali velejárója, hogy vannak szerencsétlen balesetek is, amelyek elkerülhetetlenek. Most is volt két lábtörésünk, de szerintem nem mindegy, hogy miattunk vannak ezek a balesetek vagy értünk. A versenyzőnek sokkal könnyebb feldolgozni azt, hogy a néző félreugrott, és az esés közben tört el a lába, nem pedig azért, mert ő elütötte.
– A pályákkal elégedett volt?
– A ceredi szakasz élmény volt, nagyon jó állapotú pálya, amelyen rengeteg néző előtt, fantasztikus küzdelem zajlott.
– Tényleg, tudják, hogy mennyien voltak kíváncsiak a versenyükre? A rendezők ugyanis a verseny végén azt mondták: ennyi embert még sohasem láttak.

– A vasárnapi díjkiosztón a polgármester-helyettes asszony elmondta, hogy egy úgynevezett négyzethálós rendszerrel kiszámolták, hogy mennyi néző lehetett a pályák szélén. Az adat, amely szerint százötven-százhatvanezren voltunk, nem pontos, de ha csal egy kicsit, akkor is büszkék lehetünk.
– Mi az, amit a jövőben másképp csinálnak?
– A kupákat már a dobogón át szeretnénk adni a versenyzőknek, hogy a közönség is tanúja legyen a díjkiosztónak, hogy a nézők tudják, ki melyik kategóriában lett dobogós. A szabályok ezt nem tiltják, az eredményt meg (ha esetleg óvás lenne) utóbb meg lehet változtatni. Úgy érzem, erre igény van, és talán már a következő versenyen meg tudjuk valósítani.