Végveszélyben az ugrógála
Hazai mércével mérve páratlan sorozattal dicsekedhetnek a salgótarjáni ugrógála szervezői, akiknek most azzal kell szembesülniük: lehet, hogy jövőre már nem lesz mit, pontosabban nem lesz miből szervezniük.
Javier Sotomayor, a kubaiak kiváló magasugrója volt az egyike ama világsztároknak, akik elfogadták Angyal János meghívását
Javier Sotomayor, a kubaiak kiváló magasugrója volt az egyike ama világsztároknak, akik elfogadták Angyal János meghívását
A hírességek ugyanis nemcsak eljöttek hozzánk, hanem remek teljesítményt is nyújtottak nálunk. A férfi magasugrás gálacsúcsát Sotomayor 237 centiméterrel tartja, a magasugrónők közül Kosztadinova érte el a legjobb eredményt, 201 centimétert. A férfi rúdugrás versenyrekordja, az 591 centiméter Taraszov nevéhez fűződik. Salgótarján neve a rúdugró Daniela Bartova révén a világcsúcslistára is felkerült, ugyanis a cseh atlétanő 1995-ben 422 centiméterre javította az akkor még fiatal versenyszám rekordját.
Négy évvel ezelőtt a gála a város főteréről a festői szépségű somoskői vár lábához költözött, így a sportösszefoglalók e gyönyörű táj képét közvetítették a nagyvilágba. Somoskő és a somoskői vár a trianoni békeszerződés során került Csehszlovákiához, ám az 1924-es határkiigazítást követően a község már ismét Magyarországhoz tartozott. Azóta államhatár választja el a települést a vártól. A Somoskőn rendezett első ugrógála alkalmából egy napra megnyílt a határ, így a versenyre útlevéllel érkezők a várat is meglátogathatták. A sport, miként korábban is, segített a korlátok lebontásában: ma már mindennap látogatható a vár, s csupán ügyesség és hírverés kérdése, hogy sűrűn látogatott turisztikai központ legyen.
A gála megszervezése természetesen évről évre kemény munkát követelt, s a világsztárok idecsábításához megfelelő anyagi háttérre is szükség volt. A hazai sportvezetők éveken át támogatták az eseményt, már csak azért is, mert az kiváló versenyzési alkalmat jelentett a legjobb magyaroknak, akiket Salgótarjánban mindig kitüntető figyelem övezett.
Az idén azonban fordult a kocka. A sportminisztérium szűkös anyagi lehetőségeire hivatkozva egyetlen fillérrel sem segíti az eseményt, és a gála támogatása kikerült a Nemzeti Atlétikai Programból is. Pedig a NAP céljai között szerepel, hogy a sportág népszerűsítése érdekében támogatja a kiemelkedő színvonalú hazai nemzetközi versenyeket. Úgy tűnik, Angyal János versenyigazgató és Salgótarján városa magára marad. Hiába a másfél évtizedes küzdelem, a szívós munkával elért nemzetközi megbecsülés, a gálának búcsúznia kell, mert csak szponzori pénzekből és lelkesedésből egy ilyen magas szintű verseny nem rendezhető meg.
"Nagyon keserű a szám íze – mondta Angyal. – Tíz éve nem fordult elő, hogy a sportminisztériumtól, illetve annak elődjétől ne kaptunk volna segítséget. Az idén ez annak ellenére így lesz, hogy Jánosi György miniszter úr februárban elvállalta az esemény fővédnökségét. Eddig mindenki érezte, hogy a gála több egy színes eseménynél. Sokat jelent a magyar atlétikának és rengeteget a régiónak. Nagyon jólesett, hogy Salgótarján polgármestere, Puszta Béla kijelentette, a város támogatja a versenyt. Mi, nógrádiak tudjuk, hogy szükségünk van az olyan rendezvényekre, amelyek ránk irányítják a figyelmet. Azért fordultam az Európai Kommunikációs Közalapítványhoz is, mert az ugrógála Magyarország kiemelkedő sport- és turisztikai kincse, amely egyedi történelmi és földrajzi helyszínénél fogva kiváló reklámlehetőséget jelent az Európai Unióhoz való csatlakozás pozitív megítélése szempontjából. Még csak választ sem kaptam. Mindezek ellenére az idén még biztosan lesz gála, s mivel nem szeretnék csalódást okozni a közönségnek, mindent megteszek azért, hogy július hatodikán ismét világsztárok lépjenek fel Somoskőn.”
Mi viszont abban reménykedünk, hogy sportéletünk vezetői módot találnak e népszerű verseny támogatására, és így életben maradhat az ugrógála.
Legfrissebb hírek
