Athéni kvótákért Párizsban

Igaz, hogy 1999-ben Eindhoven már bonyolított le egyéni vb-t, de annak oka a teljes belgrádi világbajnokság szerb háború miatti törlése volt.
És az olimpia jegyében zajlik, mert az érmeken túlmenően a harc az athéni kvótákért is folyik: a párizsi verseny végeztével napvilágra kerülő világranglista határozza meg ugyanis – országonként két versenyzőt számolva – annak a húsz játékosnak a listáját, aki automatikus, selejtező nélküli indulási jogot szerez a jövő évi ötkarikás játékokra. Ebben, az évek óta (gyakorlatilag az olimpiai ciklus alatt) tartó versenyfutásban Tóth Krisztina jelenleg a 18. helyen áll, vagyis ha nem hibázik nagyot, Párizs után megváltja repülőjegyét pályafutása harmadik olimpiájára is. Nála sokkal nehezebb helyzetben van az élete ötödik ötkarikás eseményére készülő Bátorfi Csilla, aki a május eleji rangsorban éppen lecsúszott a 21. helyre, és mögötte néhány ponttal lemaradva üldözi jó néhány veszélyes ellenfél. Ez azt jelenti, hogy neki Párizsban legalább a kiemelésének megfelelően kell szerepelnie, és az is kell, hogy a vetélytársak közül ne alkosson senki maradandót. Ha mindketten "célba érnek”, az három olimpiai kvótát jelent a magyar csapatnak, hiszen a kettejük alkotta páros is automatikus olimpiai résztvevő lenne. Ha viszont Bátorfinak esetleg nem sikerülne a húszas listára kerülnie, akkor november végén az európai selejtezőn egyéniben kiharcolhatja az olimpiai részvételt, ami a párosuk selejtező nélküli kvótáját is jelentené.

Magyar szempontból tehát az athéni repülőjegy kiharcolása lehet az elsődleges cél a Bercy Sportcsarnokban, ugyanis reálisan nézve érmes reményeink, a sportágban közismert ázsiai fölény miatt, nem lehetnek. Ráadásul, miközben az olimpián országonként legfeljebb három férfi és három női asztaliteniszező vehet részt, addig a világbajnokságon nincs ilyen korlát. Így fordulhat elő, hogy most például Kína 23 játékost (11 férfi és 12 női) nevezett, akik közül heten-heten indulhatnak a különböző versenyszámokban. Világbajnokságon egyébként legutóbb nyolc évvel ezelőtt állt magyar versenyző a dobogón, 1995-ben Tiencsinben a Bátorfi Csilla, Tóth Krisztina páros lett bronzérmes. Lám, azóta már eltelt nyolc esztendő, és még mindig ők ketten számítanak a magyar küldöttség vezéregyéniségeinek, és miközben a kettejük alkotta páros akár a legjobb nyolc közé is odakeveredhet, addig a többiektől – a Bátorfi, Fazekas M., Molnár, Póta, Tóth, Demeter, Fazekas P., Lindner, Marsi, Pázsy összetételű együttes megegyezik azzal, amely március végén a courmayeuri Európa-bajnokságon asztalhoz állt – nem várható hasonlóan kiemelkedő szereplés.
A párizsi világeseményre egyébként rekordszámú nevezés érkezett, a szervezők 116 ország 710 versenyzőjét regisztrálták, akik a világhírű Bercy Sportcsarnok három termében állnak asztalhoz. A férfi egyesben 416-an, a női egyesben 294-en indulnak. A felfokozott érdeklődést jelzi, hogy a hírek szerint a 80 ezer belépőjegyből 72 ezer már elővételben elkelt, s vannak versenyna-pok, amelyek telt házat vonzanak majd, ami azért is fantasztikus, mert a centerteremben 13 ezer néző kísérheti nyomon az eseményeket.
A hétfőn kezdődő világbajnoksággal kapcsolatban érdekes és fontos hír még, hogy a nemzetközi szövetség az atípusos tüdőgyulladás-járvány ellenére sem változtatott a programon, viszont a francia egészségügyi minisztériummal közösen intézkedési tervet dolgozott ki az ellenőrzésre, hiszen a francia fővárosba a járványban leginkább érintett országokból is érkeznek – nem mindennapi tudású… – versenyzők.
De nem elsősorban emiatt mondhatjuk: nagy lesz a tét Párizsban.(A nevek után zárójelben a válogatottság számát jelöltük)