Balczó és az abortusztörvény

A háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnok cáfolta, hogy politikai nézetei miatt maradt volna távol a rendezvénytől, hiszen ő csupán a rendszerváltás után működő kormányok abortusz-ügyben kifejtett politikájával nem ért egyet és tizenkét gyermek édesapjaként sem ezzel, sem a dolog fölött szemet hunyó politikusokkal nem tud azonosulni. Az elismerést magukénak tudó tíz sporttársára, akik személyesen mentek el az Országházba, azonban nem haragszik. Tőlük és másoktól azonban annyit kért még, hogy rá se haragudjanak a történtek miatt.
Hogy mindezek ellenére az elismeréssel járó havi ötszázezer forintos anyagi támogatást miért fogadta el, azt Balczó azzal indokolta: az nem a kormánytagok pénze, ebben az esetben tőlük természetesen nem fogadta volna el. Ám ezzel szemben az évi hatmillió forint az az ország keresőképes és adózó, tízmillió magyar állampolgár adójából tevődik össze.

Nem jár mindenkinek a kézfogás

Az Antall-kormány a korábbiakhoz képest nagyságrendekkel liberálisabb abortusz-politikát fogadott el. Balczó András szemszögéből azonban mindez másként tetszik, meglátása szerint érdemit az utánuk következő kormányok sem változtattak ez ügyben. Tizenkét gyermek édesapjaként azonban mindez az alfát képzi akkor, amikor a kormányokat megítéli. Lehet, hogy az sokak, milliók értékítéletének megfelel, számára azonban elfogadhatatlan.
Balczó András tartja: kézfogása sem többet, sem kevesebbet nem ér bármelyik embertársánál, ha ismerőssel találkozik, természetesen betartva az udvariasság legalapvetőbb formuláit, kézfogással üdvözli őket.
Ám mindenkinek nem nyújtja jobbját, mert véleménye szerint ezzel egyszersmind már azonosulnia is kellene a másik személlyel, valamint annak nézeteivel.