Elüldözték, mégis hősként tért vissza

De volt egy kis bökkenő ebben az első látásra idillikusnak tűnő élettörténetben. Margaret Bergmann Lambert az Egyesült Államok színeiben nyerte meg az olimpiát Berlinben. Így már mindenki akár árulóként is tekinthetne rá.
Ám még így sem teljes a történet. Margaret Bergmann Lambert zsidó származású volt. Ha hozzávesszük, hogy 1936-ban már egy bizonyos Adolf Hitler irányította Németországot, aki a zsidókat közellenségnek kiáltotta ki, személyes jogaiktól megfosztotta és többségüket haláltáborokba küldte, akkor már érthető, hogy a német atlétanő miért nem lehetett próféta a saját hazájában.
Pedig az olimpia előtt egy hónappal országos csúcsot ugrott, mégse válogatták be az olimpiai csapatba, úgymond rossz teljesítményére hivatkozva. Ô csak ennyit mondott erről a döntésről: "Mi a náciknak piszkosak voltunk."

Nem is indulhatott volna az olimpián, de az Egyesült Államok színeiben ezt mégis megtette. Mérges volt Németországra, de a dühe repítette még magasabbra a döntő ugrásnál. És nyert. Százezer néző láthatta, ahogy megnyerte az olimpiát. Megmutatta a náciknak, hogy egy zsidó is lehet a legjobb. Dacolt az akkori korlátokkal, előítéletekkel és a Führerrel is.
Az olimpia után 1937-ben New Yorkba költözött, megházasodott, orvos lett és Queens-i házában felnevelt két gyereket. Az a nő tette mindezt, akit Németország árulójának kiáltottak ki.
Margaret manapság is boldogan él, 90 éves, de még mindig egyenes a háta, elegáns a járása és mindig mindenkivel viccelődik. Kora ellenére makk egészséges, mind testileg, mind lelkileg. Büszkén vallja: nem árulta el a hazáját, hanem ő nem kellett az akkori Németországnak, az esete inkább példaértékű. Volt annyi bátorsága, hogy abból a kegyetlen helyzetből kitörjön. Neki ez a bátorság a hosszú és boldog életet hozta, és nem a sorozatos megaláztatást, amire otthon számíthatott volna.