Nagyon rég volt 1999

Utólag belegondolva ez nem meglepő, merthogy a Manchester United ászai még pihengetnek, a bajorok meg éppen csak átruccantak az óceán túloldalára, holnap ugyanis már Ligakupa-fellépésük van - természetesen Németországban. Szóval, ez az előadás csak nevében volt visszavágója a mámoros 1999-es BL-döntőnek.
Az angolok bekksora csak ifiből állt: Jonathan Spector ráadásul a földijei előtt mutatkozhatott be, elvégre chicagói. Amúgy sem volt valami tapasztalt a kezdő, a veterán Roy Keane próbálta terelgetni az ifjoncokat, habár a mester szerint ez később jól jöhet: "Ezeknek a srácoknak Roy mellett játszani kilencven percet ér annyit, mintha másokkal húsz meccset hajtanának végig" - mondta Ferguson. A túloldalon egy, a "normális" csapatra hasonlító Bayern feszült, bár ez erős túlzás, figyelembe véve a mutatott teljesítményt. Mindazonáltal a minőséggel a helyiek sem voltak kibékülve, a füttykoncert legalábbis erre utal. Egy szokványos angol-német találkozóból mindössze a másik aprítása maradt meg: Chris Eagles és Sammy Kuffour volt a két élharcos. Pozitív fejlemény viszont, hogy Alan Smith tűrhető produkcióval debütált a manchesterieknél, noha gólig ő sem jutott. Mi több, a parti végén rendezett szétlövésben kihagyta a maga tizenegyesét (O’Shea szintén), így a bajoroknak nem kellett megizzadniuk a győzelemért - persze ehhez az kellett, hogy a sajátjaikat bevágják.
A találkozót a skót menedzser megfelelőnek látta: "Spector prímán szerepelt: látszott, milyen magabiztos, és mindent elvégzett, amit kellett. Alannek nehezebb volt elöl, ráadásul egyedül, de szerintem jól feltalálta magát." Valaki fölvetette, hogy az MU megszerezte Rui Costát a Milantól, amire heves cáfolattal reagált az összes fél - az olaszok igazgatója, Ariedo Braida volt a legidegesebb: "Ez egyszerűen nem igaz!"
Ezalatt a futballvilág másik szuperhatalma, a Real Madrid Lisszabonban futballozott, az idén százéves Benfica ellen. A barátságos meccsnek érdekes párhuzamai voltak, kezdve azzal, hogy mindkét padon új edző ült - slusszpoénként az immár madridi José Antonio Camacho a legutóbbi idényben még Giovanni Trapattoni mostani helyén… Egyéb kuriózum, hogy David Beckham visszatért a Luz- stadionba, ahol néhány hete ismét bebizonyosodott, hogy a világ legpontosabb jobb lába képtelen tizenegyest rúgni. Ez már önmagában kellemetlen emlék, de a folytatás sem volt jobb: Zlatko Zahovic csupán egy percet várt arra, hogy beköszönjön… A válasz sem váratott sokáig magára: egy Beckham-szögletet Zidane bólintott a kapu felé, majd a kipattanót Ronaldo tette a helyére. Később az angol maga is próbálkozott, egyik életerős lövése után a lécen csattant a labda.
A szünetben jöttek a cserék szinte vég nélkül, köztük a Monacóból visszatérő Morientes. A "Mór" aztán nyomatékosította, hogy nem szándékozik távozni (egyébként nem is fog): remek kontra végén megszerezte a vezetést. Ekkorra már esett az iram és a színvonal is, a végén aztán Geovanni még egyenlített. A célját végül is elérte az összecsapás: mindkét gárda meccsen is gyakorolhatta azt, amit eddig az edzéseken.

CHAMPIONS WORLD
Chicago: Manchester United-Bayern München 0-0 - 11-esekkel 2-4
Lapzártánk után játszották: Celtic-Liverpool

BARÁTSÁGOS MÉRKÔZÉS
Lisszabon: Benfica-Real Madrid 2-2 (Zahovic 1., Geovanni 90., ill. Ronaldo 3., Morientes 77.)