Az NSO ajánlja:
Összeállításunkból az elejétől nyomon követhetik a történéseket:
Athéni magyar doppingügyek
Olimpiai adatbankunkból:
Korábbi cikkeink az athéni magyar doppingügyről:
Annus Adriánt felmentették
Annus visszaadta az érmet
Barki támadja a MOB-ot
Barki hisz az ártatlanságukban
Annus, Fazekas: a MOB hibáitól az új névtelen levélig
Annus nem akar kitérni a fegyelmi vizsgálat elől
Megidézett dokumentum
Fazekas ügye a CAS-nál
A MOB visszaküldte Annus oklevelét
Még nem tudni, hány Annus-minta van
Doppingügy a zöld asztalnál
"Annus Adrián adja vissza az aranyérmet"
Az ügy az ország szégyene
A GYISM nem érzi magát felelősnek
Gyurkovics: nincs mitől félnem
Annus elveszítette a hitét
A sport aggasztó állapota
Gyulait nem győzték meg a vádak
NOB: Annus más vizeletét adta le!
A WADA vizsgálja a névtelen levelet
Annust mára Athénba várják
WADA: Fazekas csalt a teszten
Annus aranya is elveszőben
Három doppingesettel az ország is bukhat
Schmitt: Nem érzek felelősséget
"Mindenki ködösít"
Fazekas kitart Pekingig
Csak minta és magyarázat hiányzik
Fazekas megszólalt!
Menny és pokol
Elvették Fazekas aranyérmét!
Nem kérnek belőlünk Németországban?
Atlétáink azt hitték, ennél rosszabb már nem jöhet. A klubok vegetálnak, a szövetség támogatására nem számíthatnak, s az athéni doppingesetek óta a szponzorok is kerülik őket. Egyetlen reményük maradt, az, hogy ha jó eredményt érnek el, külföldi pénzdíjas versenyeken megkereshetik a létfenntartásukhoz és az edzőtáborozásukhoz, felkészülésükhöz szükséges összeget. Most ez is veszélybe került. A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnökségének Annus Adrián és Fazekas Róbert doppingügyében hozott döntése után ugyanis a 19 nemzetközi versenyt tömörítő German Meetings elnöke sajtóközleményben szólított fel arra, hogy a versenyszervezők fontolják meg a magyar atléták szerepeltetését.
Riadalmat keltett a közlemény
A december 10-i közlemény egy hónap késéssel jutott el hozzánk, és nagy riadalmat keltett. A német versenyeknek számunkra ugyanis különösen nagy a jelentőségük, mert ezek jó részén nemcsak a legjobbjaink, hanem a második vonalba tartozók és a fiatal, szárnyaikat épp csak bontogatók is indulhattak. De az érintett események közé tartozik a berlini Golden League-viadal is.
"Sajnálatosnak tartom, hogy a magyar atléták ilyen megítélés alá esnek - válaszolta kérdésünkre Rábold Gusztáv, a MASZ elnöke -, de a MASZ elnöksége csak a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján hozhatott döntést a két dobó ügyében. Azt azért megtettük, hogy levelet írtunk a német szövetségnek, és kértük, ha rendelkezik olyan információkkal, bizonyítékokkal, amelyekről mi nem tudunk, közölje velünk. Ugyanakkor örömteli, hogy az egykori NDK-sok átkerültek a másik oldalra, ők lettek a doppingellenes küzdelem élharcosai. Az ő szájukból egy ilyen nyilatkozat mindenképpen rosszul hangzik."
"Úgy vélem, Hobeck úr jobban tenné, ha megvárná, amíg a nemzetközi szervezetek is ítélkeznek Annus és Fazekas ügyében - vélekedett Babinyecz József, a két dobó menedzsere. - Amúgy éppen két napja állapodtam meg a stuttgarti viadal szervezőjével arról, hogy Tóth Lívia indul a jövő hét végi versenyen. Ettől persze Hobeck úrnak joga van ahhoz, hogy ne hívjon magyarokat a maga cottbusi viadalára, de az az igazság, hogy ő nem számít sokat az atlétikában. Én három éve egyáltalán nem dolgozom vele. Inkább foglalkozhatna az ő hasonló ügyükkel. Futójuk, Grit Breuer ugyanis Annushoz hasonlóan távozott a versenyszáma után Athénból, s bár vizsgálni akarták, nem tudták."
---- "A doppingbotrány nagyon megnehezíti a magyar atléták versenyeztetését - magyarázta Spiriev Attila menedzser. - Amikor tudomást szereztünk a sajtóközleményről, azonnal felvettük a kapcsolatot Ulrich Hobeckkel, aki persze személyesen sokkal szolidabban nyilatkozott. Ahogy ilyenkor lenni szokott, másokra hivatkozott, és azzal nyugtatgatott, hogy csak megfontolásról van szó. Természetes, hogy a közlemény óvatosan fogalmaz, hiszen azt ők sem merik kimondani, hogy azért nem fogadnak valakit, mert magyar. Erre nincs is szükség, hiszen csupán arról van szó, hogy az ugyanarra a helyre jelentkező öt versenyző közül nem a miénket hívják meg. De már most érezni, hogy nehezebb bejuttatni sportolóinkat egy-egy gálára. Akárhogy is nézzük, ez mégiscsak kollektív büntetés, ráadásul már a második, ami a vétlen atlétákat sújtja. Az első az volt, hogy az edzőik nem kapták meg az olimpiai helyezésért járó jutalmakat. Az, hogy Stuttgartban képviseltetni tudjuk magunkat - a mi versenyzőnk, Papp Krisztina is ott lesz -, semmit sem jelent, ennek a viadalnak a rendezője mindig külön utakon járt, és az esemény nem tartozik a German Meetings rendezvényei közé. Valamilyen szinten azonban még a velük való kapcsolatunkon is érződik a változás, pedig nagyon régóta jó viszonyban vagyunk. A doppingbotrány nagyon sokat ártott nekünk. Az olimpia után például a japánok azzal az indokkal nem akartak fogadni magyar kalapácsvetőt, hogy mit szól majd a közönségük. Végül Pars Krisztián mégis indult Jokohamában, és nagyon kedvesek voltak vele, nem volt semmiféle pfujozás. A MASZ elnökségének döntését nem tudom kommentálni, nem ismerem a részleteket, nem látok bele. Engem a hatása foglalkoztat, az pedig tragikus. Atlétikára képtelenség szponzort találni, s a szabadtéri versenyünk után a fedett pályás gálánk is devalválódik. Pedig annyi segítséget kívülről szövetség még nem kapott, mint amennyit az évek során a MASZ. Gyulai Istvánnak, az IAAF főtitkárának köszönhetően annyi nemzetközi világversenyt rendezhettünk, amennyit egyetlen nagyhatalom sem. Volt itt mezeifutó-világbajnokság, fedett pályás világ- és Európa-bajnokság, szabadtéri Európa-bajnokság, ifjúsági világbajnokság, kalapácsvető-világdöntők. És mit tudtunk erre felfűzni? Semmit. De sem ennek, sem a mostani doppingbotránynak nincs személyi következménye. Úgy tűnik, megint csak két versenyző viszi el a balhét." ---- "Borzasztó, hogy azt a kevés lehetőséget is elveszítjük, ami még lett volna - kesergett Vaszi Tünde, Európa-bajnoki bronzérmes távolugró. - A klubok tönkremennek, a szövetség tönkremegy, mi meg akár akarjuk, akár nem, be kell hogy fejezzük a pályafutásunkat? Mert először a németek nem hívnak meg, aztán folytatják a többiek. Mindez a MASZ hibája miatt. Fel vagyunk háborodva. Nekem a versenyeim többsége eddig Németországban volt, most azonban a szezon kezdetéhez közeledve egyetlen viadalról sem kaptam még visszajelzést. Hát mi közöm nekem a doppingbotrányhoz, vagy mi köze mindehhez az edzőmnek, aki nem kapta meg az olimpiai szereplésemért járó díjazást?"
"Engem a berlini Golden League-viadal miatt érint a németek elhatározása - mondta olimpiai ezüstérmes diszkoszvetőnk, Kővágó Zoltán. - A kisebb versenyek inkább a feljövőben lévő atlétáknak fontosak, de még én is emlékszem arra, mit jelentett nekem, amikor Jénában vagy Leverkusenben indulhattam. Ha ezeken jól szerepeltem, esélyem volt az előrelépésre, és valamit kerestem is. A kérdés most az, hogy a német álláspont megváltozik-e a nyárig. Ehhez arra lenne szükség, hogy szövetségünk tegyen valamit a doppingolás visszaszorításáért. Most már annyi minden sújtja a vétlen atlétákat és a velük dolgozókat, hogy a vezetőségnek el kellene gondolkoznia azon, nem felelős-e a kialakult helyzetért. Ez a doppingbotrány a MASZ történetének legnagyobb botránya, megkérdőjelezném, hogy a vezetőknek maradniuk kell-e. Ellenkező esetben eljuthatunk oda, hogy sehol sem fogadnak minket, és még jól is hangzana, hogy milyen keményen küzdenek a dopping ellen. A MASZ vezetőségének az eddigitől eltérő utat kellene választania. A tehetségeknek meg kellene adni minden Magyarországon elérhető legális lehetőséget, megfelelő orvosi hátteret, s akkor nem érnének minket kellemetlen meglepetések az olimpián. Vezetőink hibájából kézzelfogható anyagi hátrányt szenvedünk, és attól tartok, hogy a helyzet nem oldódik meg rövid időn belül. Pedig ha most megoldódna, az is későn lenne."
"Úgy értelmezzük ezt a döntést, hogy a Magyar Atlétikai Szövetség nincs különösebben érdekelve a tiszta, tehát dopping nélküli atlétikában - utal Ulrich Hobeck arra, hogy a MASZ a kalapácsvető Annust felmentette, a diszkoszvető Fazekas eltiltását pedig egy évre mérsékelte. - A doppingolás határozott elutasítása nem mindenki számára egyértelmű. A mi atlétáink szigorú ellenőrzés alatt állnak, és pozitív eredmény esetén következetesen eltiltjuk őket. A doppingellenes harcban minden nemzeti szövetségtől konzekvens eljárást várunk. Ha a következő hetekben Magyarországon nem történnek ilyen irányú lépések, akkor a German Meetings szervezői megfontolják, hogy a következő évben magyar atlétákat meghívjanak-e a versenyeikre."
A december 10-i közlemény egy hónap késéssel jutott el hozzánk, és nagy riadalmat keltett. A német versenyeknek számunkra ugyanis különösen nagy a jelentőségük, mert ezek jó részén nemcsak a legjobbjaink, hanem a második vonalba tartozók és a fiatal, szárnyaikat épp csak bontogatók is indulhattak. De az érintett események közé tartozik a berlini Golden League-viadal is.
"Sajnálatosnak tartom, hogy a magyar atléták ilyen megítélés alá esnek - válaszolta kérdésünkre Rábold Gusztáv, a MASZ elnöke -, de a MASZ elnöksége csak a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján hozhatott döntést a két dobó ügyében. Azt azért megtettük, hogy levelet írtunk a német szövetségnek, és kértük, ha rendelkezik olyan információkkal, bizonyítékokkal, amelyekről mi nem tudunk, közölje velünk. Ugyanakkor örömteli, hogy az egykori NDK-sok átkerültek a másik oldalra, ők lettek a doppingellenes küzdelem élharcosai. Az ő szájukból egy ilyen nyilatkozat mindenképpen rosszul hangzik."
"Úgy vélem, Hobeck úr jobban tenné, ha megvárná, amíg a nemzetközi szervezetek is ítélkeznek Annus és Fazekas ügyében - vélekedett Babinyecz József, a két dobó menedzsere. - Amúgy éppen két napja állapodtam meg a stuttgarti viadal szervezőjével arról, hogy Tóth Lívia indul a jövő hét végi versenyen. Ettől persze Hobeck úrnak joga van ahhoz, hogy ne hívjon magyarokat a maga cottbusi viadalára, de az az igazság, hogy ő nem számít sokat az atlétikában. Én három éve egyáltalán nem dolgozom vele. Inkább foglalkozhatna az ő hasonló ügyükkel. Futójuk, Grit Breuer ugyanis Annushoz hasonlóan távozott a versenyszáma után Athénból, s bár vizsgálni akarták, nem tudták."
---- "A doppingbotrány nagyon megnehezíti a magyar atléták versenyeztetését - magyarázta Spiriev Attila menedzser. - Amikor tudomást szereztünk a sajtóközleményről, azonnal felvettük a kapcsolatot Ulrich Hobeckkel, aki persze személyesen sokkal szolidabban nyilatkozott. Ahogy ilyenkor lenni szokott, másokra hivatkozott, és azzal nyugtatgatott, hogy csak megfontolásról van szó. Természetes, hogy a közlemény óvatosan fogalmaz, hiszen azt ők sem merik kimondani, hogy azért nem fogadnak valakit, mert magyar. Erre nincs is szükség, hiszen csupán arról van szó, hogy az ugyanarra a helyre jelentkező öt versenyző közül nem a miénket hívják meg. De már most érezni, hogy nehezebb bejuttatni sportolóinkat egy-egy gálára. Akárhogy is nézzük, ez mégiscsak kollektív büntetés, ráadásul már a második, ami a vétlen atlétákat sújtja. Az első az volt, hogy az edzőik nem kapták meg az olimpiai helyezésért járó jutalmakat. Az, hogy Stuttgartban képviseltetni tudjuk magunkat - a mi versenyzőnk, Papp Krisztina is ott lesz -, semmit sem jelent, ennek a viadalnak a rendezője mindig külön utakon járt, és az esemény nem tartozik a German Meetings rendezvényei közé. Valamilyen szinten azonban még a velük való kapcsolatunkon is érződik a változás, pedig nagyon régóta jó viszonyban vagyunk. A doppingbotrány nagyon sokat ártott nekünk. Az olimpia után például a japánok azzal az indokkal nem akartak fogadni magyar kalapácsvetőt, hogy mit szól majd a közönségük. Végül Pars Krisztián mégis indult Jokohamában, és nagyon kedvesek voltak vele, nem volt semmiféle pfujozás. A MASZ elnökségének döntését nem tudom kommentálni, nem ismerem a részleteket, nem látok bele. Engem a hatása foglalkoztat, az pedig tragikus. Atlétikára képtelenség szponzort találni, s a szabadtéri versenyünk után a fedett pályás gálánk is devalválódik. Pedig annyi segítséget kívülről szövetség még nem kapott, mint amennyit az évek során a MASZ. Gyulai Istvánnak, az IAAF főtitkárának köszönhetően annyi nemzetközi világversenyt rendezhettünk, amennyit egyetlen nagyhatalom sem. Volt itt mezeifutó-világbajnokság, fedett pályás világ- és Európa-bajnokság, szabadtéri Európa-bajnokság, ifjúsági világbajnokság, kalapácsvető-világdöntők. És mit tudtunk erre felfűzni? Semmit. De sem ennek, sem a mostani doppingbotránynak nincs személyi következménye. Úgy tűnik, megint csak két versenyző viszi el a balhét." ---- "Borzasztó, hogy azt a kevés lehetőséget is elveszítjük, ami még lett volna - kesergett Vaszi Tünde, Európa-bajnoki bronzérmes távolugró. - A klubok tönkremennek, a szövetség tönkremegy, mi meg akár akarjuk, akár nem, be kell hogy fejezzük a pályafutásunkat? Mert először a németek nem hívnak meg, aztán folytatják a többiek. Mindez a MASZ hibája miatt. Fel vagyunk háborodva. Nekem a versenyeim többsége eddig Németországban volt, most azonban a szezon kezdetéhez közeledve egyetlen viadalról sem kaptam még visszajelzést. Hát mi közöm nekem a doppingbotrányhoz, vagy mi köze mindehhez az edzőmnek, aki nem kapta meg az olimpiai szereplésemért járó díjazást?"
"Engem a berlini Golden League-viadal miatt érint a németek elhatározása - mondta olimpiai ezüstérmes diszkoszvetőnk, Kővágó Zoltán. - A kisebb versenyek inkább a feljövőben lévő atlétáknak fontosak, de még én is emlékszem arra, mit jelentett nekem, amikor Jénában vagy Leverkusenben indulhattam. Ha ezeken jól szerepeltem, esélyem volt az előrelépésre, és valamit kerestem is. A kérdés most az, hogy a német álláspont megváltozik-e a nyárig. Ehhez arra lenne szükség, hogy szövetségünk tegyen valamit a doppingolás visszaszorításáért. Most már annyi minden sújtja a vétlen atlétákat és a velük dolgozókat, hogy a vezetőségnek el kellene gondolkoznia azon, nem felelős-e a kialakult helyzetért. Ez a doppingbotrány a MASZ történetének legnagyobb botránya, megkérdőjelezném, hogy a vezetőknek maradniuk kell-e. Ellenkező esetben eljuthatunk oda, hogy sehol sem fogadnak minket, és még jól is hangzana, hogy milyen keményen küzdenek a dopping ellen. A MASZ vezetőségének az eddigitől eltérő utat kellene választania. A tehetségeknek meg kellene adni minden Magyarországon elérhető legális lehetőséget, megfelelő orvosi hátteret, s akkor nem érnének minket kellemetlen meglepetések az olimpián. Vezetőink hibájából kézzelfogható anyagi hátrányt szenvedünk, és attól tartok, hogy a helyzet nem oldódik meg rövid időn belül. Pedig ha most megoldódna, az is későn lenne."
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik








