Még számolni kell vele

Ennek első jele volt a december végi országos bajnokságon aratott sikere, de az igazi visszatérésnek az elmúlt hétvégi, párizsi Világkupa-versenyen elért hatodik helyezését tartja.- Bár az elmúlt évet sikerélménnyel zártam, az új idény döcögősen indult - mondja Nedeczky György tanítványa. - Az első Világkupán, Katarban egyikünk sem tudott a nyolc közé kerülni, aztán a csapatversenyen a négy közé jutásért vívott mérkőzésen nagy, több mint tíztusos vereséget szenvedtünk az olaszoktól. Akkor én még nem kaptam lehetőséget.- A következő állomáson, Stockholmban viszont már ön is részese volt a csapataranynak.- Igen, és az aranyéremért ugyanazokat az olaszokat győztük le tizenöt tussal, akiktől a svéd versenyen kikaptunk. Végig jól vívtunk, hol egyikünk, hol másikunk brillírozott. Sajnos, egyéniben a türelmetlenségem áldozata lettem.- Rá egy hétre már egyéniben is eljutott a fináléig.- Mondanom sem kell, menynyire örültem neki. A párizsi verseny mindig feküdt nekem, de bevallom, most nem számítottam sok jóra, mert előző nap még harmincnyolc fokos lázam volt, és a selejtező napon is betegen, lázzal küszködve versenyeztem. Ennek ellenére jól ment a vívás, majd másnap az olimpiai bajnok Marcel Fischert legyőzve kerültem a döntőbe. Nem sokkal a vége előtt még Fischer vezetett két tussal, ám szorult helyzetben is fordítani tudtam. A csapatversenyen már alig éltem, levegőt is nehezen kaptam. Viszont itt is sikerült felállnunk a dobogóra, bronzérmesek lettünk. - Hol folytatódhat ez a remek sorozat?- Április közepén Heidenheimben. Az idén csak a legerősebb viadalokat célozzuk meg, azokat, amelyeken csapatverseny is van.- Túltette magát a tavalyi elkeseredettségen?- Mély gödörben voltam, de már kezd összeállni a vívásom. Az, hogy a a legrangosabb versenyen lettem döntős, jót tett az önbizalmamnak. Be fogom bizonyítani, hogy velem még számolni kell, nem lehet engem leírni.