Valentino Rossinak egyelőre nem megy

Csak az időutazás sikerült jól. Az észak-kaliforniai Laguna Secában öröm volt újra látni a múlt legnagyobb yamahás sztárjait, Giacomo Agostinit, Eddie Lawsont (ő ráadásul egy gokart volánja mögött is elkápráztatott mindenkit), Wayne Raineyt, Steve Bakert, Kel Carrutherst, Broc Gloverst, Pierre Karsmakerst, Mike Bellt, Damon Bradshaw-t vagy Jeff Emiget. A régi versenymotorok is kellemes nosztalgiát ébresztettek a motorsport szerelmeseiben, ahogyan Valentino Rossi és Colin Edwards gépei is. Hiszen olyan különleges festést kaptak az amerikai GP-re, a sárga-fekete-fehér színek egyenesen a Yamaha hőskorát juttatják eszünkbe a királykategóriában.

Hiába költött a Yamaha kétmillió dollárt a pálya felújítására, a betonkerítések még mindig túl közel vannak a pályához. Az egyenesek és a kanyarok beláthatatlanok, a bukóterek kicsik, a pálya körül pedig nincsenek szervizutak. Egyszóval: egy csaknem 270 lóerős MotoGP-gép számára túl szűk a pálya, ráadásul bukás esetén mentésre is alkalmatlan.
Voltak olyanok (Marco Melandri és "csapata"), akik bojkottálni szerették volna a versenyt. Nem véletlenül, hiszen csak a szerencsén múlott, hogy nem szenvedett nagyobb balesetet Melandri és Carlos Checa. Az első, pénteki edzésnapon mégis elmaradt a sztrájk, de Valentino Rossi megígérte, hogy a második - lapzártánk utáni - edzésnap végén összeül a pilóták bizottsága amolyan biztonsági tanácskozásra. Rossi egyébként azt már előre közölte, hogy nagyobb baleset esetén 2006-ban nem lesz újabb nagydíj Laguna Secában.

Egyelőre Troy Bayliss és Nicky Hayden diktálja az iramot - mindketten jól ismerik a pályát. Rossinak viszont nem fekszik az aszfaltcsík, és eddig nemigen lopta be magát az amerikaiak szívébe. A nagydíj előtti sajtótájékoztatón nem jelent meg, mondván, dugóba került az autópályán, majd a szabadedzéseken is csak egy hatodik és egy tizedik helyre volt képes.