Sowunmi Thomas kevesli a pénzt

- Ha hinni lehet a híreknek, többet utazott a nyáron, mint egy porszívóügynök.
- Fogalmam sincs, ki találja ki rólam ezeket a híreket - mondta Sowunmi Thomas. - Jómagam is elhűlve olvastam, hogy hol és mikor bukkantam fel. No, ebből semmi sem igaz.
- Azért Prágában csak járt?
- Nem, Prágában sem bukkantam fel. De ha a Slavia Prahára céloz: a cseh klubnál valóban tréningeztem, mi több, edzőmeccseket is játszottam. Igaz, nem Prágában, hanem Strasbourgban. Ott edzőtáboroztak ugyanis a csehek, és én négy napot töltöttem velük.
- Gondolom, nem okozott csalódást, hiszen szerződést ajánlott önnek a Slavia.
- Mindkét edzőmeccsen kezdőként szerepeltem, s úgy éreztem, nem ment rosszul. A prágai klub vezetői marasztaltak, csakhogy nem tudtunk megegyezni. Úgy is fogalmazhatnék, meglehetősen karcsú ajánlatot tettek. Pedig szívesen játszanék a Slaviában.
- Akkor engednie kellene az igényeiből…
- Hajlandó vagyok a kompromisszumra, de csak akkor, ha a Slavia is ezt teszi. Nem vagyok kétségbeesve. Svédországban a Landskronánál is eltöltöttem egy napot, de ott középpályást kerestek és nem csatárt. A menedzserem azt mondta, augusztus harmincegyedikéig van esélyem és időm. Én pedig természetesen hiszek neki.
- A várakozással, az utazgatással eleve lemond a válogatottságról.
- Én mondok le a válogatottságról? Ugyan már! A tavasszal megítélésem szerint nem ment rosszul a játék a Ferencvárosban, de szóba sem kerültem a keretnél. Talán, ha egy komolyabb bajnokságban szerepelek, észrevesz Lothar Matthäus szövetségi kapitány.
- S mi van akkor, ha jó magyaros szokás szerint végül mégis itthon ragad?
- Marasztalt a Ferencváros, hívott a Vasas, és még másik három magyar klub. Úgyhogy semmiképpen nem maradok állás nélkül a mostani évadra.