Leszámoltak a támadókkal

Egyiptom jó hírre ébredt szerda reggel, ugyanis a helyi válogatott egyik legjobbja, Mido kijelentette: „Hogy megnyerjük-e a tornát? Természetesen igen!” Figyelembe véve, hogy a „fáraók” egyelőre még a csoportbeli továbbjutásukat sem tették biztossá (két meccs után négy pontjuk van, azaz az Elefántcsontpart elleni záró meccsüknek lesz tétje), talán túlságosan is magabiztosnak tűnik a Tottenham támadója. A Marokkó elleni keddi 0–0-nak is megvan a Mido-féle magyarázata: „Négyen, de néha öten is őriztek, így pedig nagyon nehéz…”

Sokáig úgy tűnt, hogy a szerdai játéknapot még nagyobb fölénynyel nyerik meg a védők, ugyanis a második meccs 68. percéig egyetlen gól sem született. Ez a bizonyos második programpont az esetleges 0–0-val is kiérdemelte volna a „történelmi” jelzőt, hiszen Rigobert Song, a kameruniak csapatkapitánya a 26. ANK-mérkőzését játszotta, amivel megdöntötte az eddigi rekordot – ebből az alkalomból gazdagodott is egy kis trófeával.

Arról pedig, hogy ne ez legyen az est egyetlen ünnepi pillanata, gondoskodtak a társak. Samuel Eto’o az első félidőben még kapufát lőtt (ugyanezt megtette a fordulás után Geremi is), aztán a 68. percben a védőfalról eléguruló labdát 23 méterről, jobbal óriási erővel a jobb felső sarokba vágta. Az egész mérkőzésre jellemző kameruni fölény még egy gólt eredményezett, az sem volt csúnya: Eto’o jobbról középre gurított labdáját Albert Meyong, akárcsak a portói Rabah Madzser az 1987-es BEK-döntőben, közelről sarkazta a kapuba.

A délutáni gól – és különösebb játék – nélküli döntetlenről legfeljebb azt az akrobatamutatványt érdemes megörökíteni, amelyet Tresor Mputu adott elő: a kongói középpályás hátulról, alulról (!) rúgta gyomron a labdát előle fedezni igyekvő Kalit, aminek piros lap lett a jutalma. Az angolaiak nem tudták kiaknázni a több mint 70 percen át tartó emberelőnyt, így tovább romlottak továbbjutási esélyeik, ellenben a hősies kongóiaké megnőtt.

Az már biztos, hogy a két vb-újonc közül legalább az egyik további két évet vár arra, hogy megszerezze az első győzelmét az ANK történetében. Az utolsó fordulóban Angola–Togo csata következik – Togónak tét nélkül.

KAMERUN–TOGO 2–0 (0–0)
Kairó
V: Sowe (gambiai). G: Eto’o (68.), Meyong (85.)
KAMERUN: Hamidou – Song, Kalla (Bikey, 56.), Atouba, Geremi, Alioum, Makoun, Ngom Komé, Eto’o, Webo (Meyong, 69.), Douala (Olembé, 74.)
TOGO: Agassa – Akoto, Senaya (Romao, 80.), Mathias, Assemoassa, Aziawonou (Olufadé, 84.), Ch. Touré (Cougbadja, 71.), M. Kassim, Tchangai, Salifou, Adebayor

ANGOLA–KONGÓI DK 0–0
Kairó
V: Diatta (szenegáli). K: Mputu (19.)
ANGOLA: Joao Ricardo – Jamba, Kali, Delgado, Loco, Edson, Andre, Mendonca (Johnson Macaba, 47.), Figueiredo (Marcos, 75.), Flavio Amado (N. Maurito, 59.), Akwa
KONGÓI DK: Kalemba – Kinkela, Bokese, Tshiolola, Kabundi, Ilunga, Mputu, Mbayo (Milambo, 93.), Mbala (Kasongo, 81.), Lua Lua, Matumona (Matingou, 69.) ---- O ---- E