Édes volt a törökméz

Az idegenben mutatott elsöprő fölény ellenére kissé döcögősre sikerült az első néhány perc, és bár az a veszély egyetlen pillanatig sem fenyegetett, hogy elhúznak a törökök, azért látszott a magyar lányokon a feszültség. Ez főleg amiatt volt, hogy az ankaraiak egészen furcsán védekeztek. Nem a keménységről van itt szó (az teljesen megszokott), hanem arról, hogy a fal ugyan szellősnek tűnt, mégis áttörhetetlen volt. Ráadásul Tóth Tímeára külön vigyáztak – okkal, hiszen az első találkozón 12 gólt szerzett.

Szóval egy ideig tartották magukat a vendégek, de úgy is fogalmazhatunk, hogy a Fradi huzigálta az orruk előtt a (török)mézes madzagot. Aztán Tóth összecsapta a tenyerét, és közölte: „Gyerünk már, lányok! Gyerünk már!” És mintha ez lett volna a varázsige, beindult a Fradi-gépezet. Hét hétnél volt utoljára döntetlen, attól kezdve már csak a házigazda vezetett. A félidőben 21–15, a végén 42–29.

A Fradi taktikában és fegyelmezettségben egyaránt felülmúlta riválisát, és míg eleinte a két legrutinosabb játékos, Kirsner Erika és Tóth Tímea brillírozott (ők egyébként végig főszerepet játszottak), utóbb Kamper Olívia és Katerina Mraviková is jó néhányszor borsot tört a törökök orra alá – előbbi kilenc góljával a mérkőzés legeredményesebbje lett. (Senkit sem zavart, hogy meg kellett osztania di-csőségét Yeliz Yilmazzal, aki szintén kilencszer talált be a kapuba.)
Németh András mester az utolsó hét-nyolc percben pihentette csapata ászait, de nyugodtan megtehette, a továbbjutás egyetlen pillanatig sem forgott veszélyben. Igaz, ezt már az első mérkőzés után sejteni lehetett…

Mestermérleg

Az első mérkőzéshez képest az volt a különbség, hogy a törökök esélytelenül érkeztek hozzánk, ezért talán egy kicsit gátlástalanabbul játszottak. A csapatomból többen is hozták, amit kellett, jó meló volt, kiszolgáltuk a közönséget. Meg kellett dolgozni a sikerért, hiszen a török csapat kemény, szívós.
Németh András, a magyarok edzője

Nagyon nehéz mérkőzés volt, az ellenfél mindenben jobb volt nálunk. Ez nem csoda, hiszen mi a tizenhatodik helyen állunk a világban, a magyarok pedig az elithez tartoznak. Ettől függetlenül szerintem nem valós a különbség, a bírók az első félidőben sokszor ítéltek igazságtalanul ellenünk. Szerintem hétgólos vereség lett volna reális. Gratulálok az ellenfélnek!
Mehmet Bilir, a törökök edzője