Befejeződött a kísérletezgetés

Ha valamire jó volt a szaúdiak elleni záró csoportmeccs, akkor arra, hogy megoldotta Luis Aragonés esetleges válogatási problémáit: a második sor egyetlen tagja sem alakított oly nagyot, amivel bizonyította volna, hogy helye van a franciák elleni kezdőben. A mester viszont nem erre számított.

„Sok következtetést le tudok vonni ebből a mérkőzésből, de ezek nagy része negatív. Elvesztettük az irányítást, és nagyon adakozókedvünkben voltunk a szünet után – mondta a kapitány, aki egyébként játékosaival együtt cseppet sem vágyott a gallok elleni nyolcaddöntőre. – A franciák egyelőre nem játszanak jól, de rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek az ehhez hasonló nagy tornákon, s mivel csak most kezdődik majd igazán a világbajnokság, éppen ettől veszélyesek.”

A játékosok is hasonlóan elszántak, mint a rutinos mester.

„El akarjuk kerülni a franciákat, alapvetően a játékstílusuk miatt” – ezt már Cesc Fabregas közölte, még a sorrend kialakulása előtt.

Amúgy nem csoda ez a nagy ódzkodás: legutóbb 2000-ben futottak össze a Pireneusok két oldalán élő nemzet fiai: az akkori Eb-negyeddöntőben 2–1-re nyertek a később kontinensbajnok franciák úgy, hogy Raúl az utolsó pillanatokban kihagyott egy tizenegyest. A hispánok által legyűrt szaúdiak sem repesnek az örömtől, mert a mostani produktum csak egy hajszállal – ponttal – jobb, mint a 2002-es, az 1994-es továbbjutástól pedig egyenesen fényévekre van. A brazil mesternek, Marcos Paquetának nem esett nehezére kiszúrni a nagyobb célok teljesítését gátló tényezőt.

„Ha a szaúdiak valamit el akarnak érni, akkor a játékosoknak külföldre kell igazolniuk. A vébéhez hasonló eseményeken a nemzetközi tapasztalat rettentő sokat számít. A játékosokat hiába tartják sokra otthon és Ázsiában, ha sosem találkoznak világklasszis ellenfelekkel. Volt néhány barátságos meccsünk a felkészülés során, de az semmi, rendszeresen a legjobbak ellen kell játszani” – mondta a tréner, aki szeretné folytatni a munkát, s szerződése még él is két évig.