Jókor kell légiósnak állni

Pajor-Gyulai LászlóPajor-Gyulai László
2006.09.15. 00:20
Címkék
Két fiatal magyar labdarúgó Angliába szerződött. Ahhoz képest, hogy évtizede még nyüzsögtek a magyarok a belga vagy a holland bajnokságban, most nem túl élénk a mozgás. Olyan menedzser beszél az okokról, aki jól ismeri a hátteret: Fülöp Ferenc az MTK klubigazgatói székét cserélte fel a menedzseri munkára.
A menedzser azt állítja, a magyar futballisták tehetségesebbek, mint például a hollandok vagy a belgák
A menedzser azt állítja, a magyar futballisták tehetségesebbek, mint például a hollandok vagy a belgák
Németh Ferenc
A menedzser azt állítja, a magyar futballisták tehetségesebbek, mint például a hollandok vagy a belgák
A menedzser azt állítja, a magyar futballisták tehetségesebbek, mint például a hollandok vagy a belgák
A menedzser azt állítja, a magyar futballisták tehetségesebbek, mint például a hollandok vagy a belgák
Németh Ferenc
A menedzser azt állítja, a magyar futballisták tehetségesebbek, mint például a hollandok vagy a belgák
– Megérte váltani?
– Feltétlenül – mondta Fülöp Ferenc. – Nyugodtabb az életem. Tizenhárom évet töltöttem el a magyar labdarúgás felső vezetésében, és most jó, hogy az időmet többnyire a saját kedvem szerint beosztva dolgozhatok.

– A kérdéssel arra céloztam, hogy megéri-e az Európában nem túl kelendő magyar labdarúgók eladásával foglalkozni.
– Ez a szakma Magyarországon még nem honosodott meg, tulajdonképpen a mi cégünk, a Stars and Friends – ez a társamat, Vörösbaranyi Józsefet is jelenti – és Filipovics Vladan képviseli. Az tény, hogy tömegesen nem mennek a magyar játékosok külföldre, de azért mindig akad néhány, akit szerződéshez tudunk juttatni. Játékosként és vezetőként bejártam egész Európát, és tudom, a magyar futballisták tehetségesebbek, mint a hollandok vagy a belgák, a nagy gond velük az, hogy nem kapják meg a tehetségük kibontakoztatásához szükséges képzést. Ezt tudják a külföldi klubok is, ezért elsősorban fiatalok után érdeklődnek. Mi nem panaszkodhatunk, hiszen ezen a nyáron öt labdarúgónak segíthettünk külföldön, Márkus Tibor, Éger László, Priskin Tamás, Torghelle Sándor és Kabát Péter is a mi irodánkkal áll szerződésben.

– Az utóbbi kettő évek óta külföldön játszik. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolat nem szűnik meg a szerződés aláírásakor?
– Nem bizony! Végigkísérjük a játékosok teljes pályafutását, és mindig segítünk nekik, hogy kizárólag a futballra összpontosíthassanak. Jó példa Priskin Tamás, akivel napi kapcsolatban állunk. El is kell majd utaznom Londonba, a Watforddal tisztázok még néhány függőben lévő kérdést.

– Amikor tárgyalnak egy játékos nevében, ő szabja meg a feltételeket?
– Mindig egyeztetünk, s mi azt szeretnénk elérni, amire neki szüksége van.

– Mennyire reálisak a magyar labdarúgók igényei?
– Szerintem a földön járnak. Ha mégis túlzóaknak ítéljük meg ezeket az igényeket, akkor ezt tisztázzuk, és ők zömmel megértik, hogy amennyiben külföldre akarnak szerződni, engedniük kell. De előfordult az ellenkezője is: azt javasoltuk, várjunk még a megegyezéssel, és végül jobb kondíciókat értünk el.

– És a magyar klubok követelései sem irreálisak? Külföldi menedzserek többször panaszkodtak emiatt.
– Vegyes a kép. Azon is múlik, hogy mennyire kell a pénz a klubnak. Ha nagyon, akkor hajlamos engedni az árból. Ha nem enged, akkor mi nem tehetünk semmit, de a közös érdek többnyire az, hogy létrejöjjön az üzlet.

– Visszakanyarodtunk oda, ahonnan elindultunk: vonzó áru-e a magyar futballista a játékosbörzén...
– A cél, hogy az legyen. A fiatalok között rengeteg olyan tehetséges játékost találunk, aki néhány év múlva egy erős válogatott oszlopa lehet, ha megfelelően fejlődik. Kérdés, hogy minél hamarabb vagy pedig már felnőttként szerződjön valaki külföldre. Az én válaszom: akkor menjen a fiatal, ha felkészült a kihívásokra, fizikailag és mentálisan egyaránt. A legjobb példa Juhász Rolandé, aki a legjobb ütemben ment ki, és huszonkét évesen gyorsan be is tudott illeszkedni az Anderlechtbe.

– Csak az edzésmunka különbözősége miatt ennyire nagy ez a kihívás?
– Egyáltalán nem erről van szó. Más a futballkultúra. A labdarúgás ott beilleszkedik a társadalom egészébe, a jó játékosokat és edzőket szeretik, a tudásukat nagyon megbecsülik, ám cserébe az élet minden területén a maximumot követelik meg.

– Eddig Európáról beszélgettünk. A többi kontinensen reménytelen a helyzet?
– Aligha, de ezt még fel kell térképezni. Mi már tettünk lépéseket, elsősorban az Egyesült Államokban keressük a lehetőségeket. Ott dinamikusan fejlődik a futball, szerintem két éven belül lesz magyar labdarúgója az amerikai ligának.

– És mikor lesz végre magyar játékosa egy igazi nagy sztárcsapatnak?
– Akkor, ha megtaláljuk az erre minden szempontból alkalmas fiatalokat, akik idejében kezdhetnek el edződni egy erős bajnokság kisebb vagy középcsapatában. Nem lenne szerencsés, ha közvetlenül sztárgárdához kerülnének, mert azok a mának élnek, nemigen bibelődnek fiatalok beépítésével, hacsak nem Wayne Rooney szintjéről van szó. A magyaroknak egyenként kell venniük a lépcsőfokokat, ha magasra akarnak jutni. ---- M ---- &
Legfrissebb hírek

Primoz Roglic az NSN csapatánál folytatja és itt is fejezi be karrierjét

Kerékpár
12 perce

Leoni 14 hónappal sérülése után edzésbe állt

Angol labdarúgás
29 perce

Kajak-kenu: Kollár Kristófot és Juhász Istvánt fizikailag és mentálisan is próbára tette az idei szezon

Kajak-kenu
42 perce

Torna: két érem a magyar lányoktól a Balkán-bajnokságon

Utánpótlássport
51 perce

Magyarországot éltető rigmussal provokálták a román szurkolókat Boszniában

Minden más foci
55 perce

Az UEFA 35 ezer eurós büntetést szabott ki a Ferencvárosra

Európa-liga
1 órája

Banai Ádám: Számomra ez érzelmi kérdés

Kajak-kenu
1 órája

Alonso nagyobb kihívásra számít a Dakar ralin, mint a 2020-as volt

Egyéb autó-motor
1 órája